A Temu és a Shein ára: 50-szer károsabb az éghajlatra az olcsó áruk Európába reptetése, mint a tengeri szállítás
Az elmúlt években számtalan cikk, tanulmány és könyv foglalkozott a fast fashion döbbenetes környezeti lábnyomával. Az aktuális trendeket napok alatt lekövető, tömeggyártott, olcsó és gyorsan kiszállított ruhák világát azonban ez kicsit sem rengette meg, sőt egyre nagyobb rájuk a kereslet – az iparág mérete idén elérheti a 142 milliárd dollárt, ami 15 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.
A piacon sokáig uralkodó nyugati vállalatoknak az elmúlt években egyre erősebb versenytársává vált két kínai cég, a fast fashion termékeket kínáló Shein és a rohamosan növekvő online piactér, a Temu, amelyek az Egyesült Államokban és Európában is egyre népszerűbbek. A kínai cégek szárnyalásának egyik oka, hogy termékeiket egyre inkább a lehető leggyorsabban, légi úton juttatják el a vásárlókhoz. Egy tavalyi amerikai kongresszusi jelentés szerint a Shein és a Temu együtt naponta 600 ezer csomagot küld az USA-ba.
Februárban a Reuters hírügynökségnek iparági források arról számoltak be, hogy a Sheinhez és a Temuhoz hasonló cégek gyors növekedése a légi szállítást is felforgatja. A Cargo Facts Consulting tanácsadó cég adatai szerint a Shein naponta 5000, míg a Temu 4000 tonna árut szállít – a szintén kínai Alibaba és TikTok együttes 1800 tonnájával ez napi 10 800 tonnát ad ki, amit 96 darab Boeing 747-400F teherszállító gép tudna elvinni.
De mennyi szén-dioxid kerül a levegőbe abból, ha rendelésünket légi úton szállítják? Egy fél kilogrammos csomag a CarbonCare kalkulátora szerint Sanghajból Európa egyik legforgalmasabb légikikötőjébe, az amszterdami Schipolra 2,05 kilogrammnak megfelelő szén-dioxid kibocsátással jut el. Ehhez képest ha ugyanez a csomag hajón érkezne Európába (Sanghajból a rotterdami kikötőbe), akkor 51-szer kevesebb, 0,04 kg szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz jutna a légkörbe.
Ha a csomagunk Sanghajból Los Angelesbe utazik, akkor hajóval 0,04 kilogrammnyi, légi úton pedig 60-szor annyi, 2,38 kilogrammnyi szén-dioxidnak megfelelő kibocsátást produkál. Könnyű belátni, hogy naponta több százezer csomag esetén sokat számít a szénlábnyom szempontjából, ha a szállítás a hajókról inkább a repülőkre terelődik át.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján a repülés 2022-ben összességében a globális, energia előállításával vagy felhasználásával összefüggő 36,8 gigatonnányi (vagyis 36,8 milliárd tonnányi) szén-dioxid-kibocsátás közel 2 százalékáért, kb. 0,8 gigatonnáért felelt.
Ennek nagyjából egyötödét adhatja a légi szállítás, legalábbis ha azt a néhány éves tanulmányt vesszük alapul, amely azt találta, hogy 2018-ban a repüléshez köthető kibocsátás 81 százalékáért a személyszállítás, míg a fennmaradó 19 százalékért a teherszállítás felelt. A globális szállítmányozás 90 százalékát adó tengeri áruszállítás az IEA szerint a repüléssel lényegében megegyező, 2 százaléknyi globális szén-dioxid-kibocsátást produkált 2022-ben.
De mi köze ennek az egésznek Izraelhez, a hútikhoz és Báb el-Mandebhez? Hogyan alakult át teljesen a textil- és divatipar az elmúlt évtizedekben? És mi lehet a megoldás a féktelen fogyasztásra?
A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!