„Ha a magyaroknak viccet csinálsz Magyarországból, ők élvezik a legjobban”

„Még mielőtt idejöttem volna Bangladesből, mondták, hogy vigyázzak, mert a magyarok rasszisták. Na, gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat”.

Ezt a viccet június közepén, egy Ó utcai pincekocsmában mondta el Tauseef Parvez bangladesi stand-up-humorista, a 2022 óta létező Hot Paprika Comedy egyik társalapítója. Társával, Rupert Slade brit komikussal főként Budapesten szerveznek angol nyelvű stand-up-esteket, amelyeket fele-fele arányban látogatnak magyarok és külföldiek, és amelyeken általában azok a legviccesebb jelenetek, amikor az itt élő külföldi humoristák a magyarországi viszonyokat cincálják szét.

Tauseef Parvez 19 évesen érkezett Bangladesből a budapesti Corvinus Egyetemre, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében. „Még fizetnek is azért, hogy itt maradj” – mondja nevetve, egyben az elmúlt 10 év kormányzati bevándorlásellenes propagandájára is utalva, amiben mindenről volt szó, csak arról nem, hogy egyébként Magyarországon is lehet legálisan tanulni olyannak, aki egy harmadik országból érkezik. „Az én hazámból, Bangladesből évente körülbelül száz ember jöhet ide, én az első hullámmal érkeztem még 2019-ben.”

Parvez a Facebook pörgetése közben talált rá a magyar egyetemi ösztöndíjat hirdető posztra, amiről elsőre azt gondolta, hogy „túl szép, hogy igaz legyen”, mert általában nem alapszakra, hanem mesterszakra írnak ki ösztöndíjakat. Ráadásul azelőtt Magyarországról sem tudott semmit. „Sosem gondoltam arra, hogy ide jöjjek. Bangladesben senki sem gondol Magyarországra, amikor arról álmodozunk, hogy hol kellene élnünk. A Corvinus Egyetemre kapott ösztöndíj nekem olyan volt, mint egy elrendezett házasság” – utal Parvez a Bangladesben még mindig uralkodó kényszerházasság intézményrendszerére. Bár az első évben, amikor Parvez is Magyarországra érkezett, talán még kisebb volt a bangladesiek között a verseny, de itt aztán a többi külföldivel is meg kellett küzdenie azért, hogy a Corvinuson bejuthasson az angol nyelvű alkalmazott közgazdaságtan szak összesen 30 helyének egyikére.

Bár Parvez mindössze a második volt a családjában, aki egyáltalán eljutott külföldre, máig a Bangladesben élő rokonait tartja legnagyobb támaszának. „Azt hiszem, nekem van a legcsodálatosabb családom, ami furcsa is egy kicsit, mert a legtöbb stand-uposnak épp a traumái jelentik a legfőbb humorforrást, nekem meg semmi ilyen nincs az életemben.”

Bangladesben mindenki egy jobb életről álmodik

Mint mondja, családja a bangladesi középosztályhoz tartozik, szülei tanultak, és nagyon tisztelik a munkát. „Bár soha nem volt sok pénzünk, de a szüleim gondoskodtak róla, hogy jó életem legyen. Jó iskolába jártam, jó tanáraim voltak és jó környéken éltem.” A középosztályi lét ott egészen mást jelent, mint Magyarországon, mondja Parvez: „Itt mi szegénynek minősülnénk, de Bangladesben annyi szegény ember van, akik rettenetes sorban élnek, hogy nálunk a középosztály azt jelenti, hogy van egy tető a fejed felett, és minden nap van mit enni.”