Hova tűnt a diszkó?

A diszkókorszak a világ nyugati felén a hetvenes évek végén indult, és bár hozzánk is hamar begyűrűzött, a kapitalizmus beköszöntével, azaz a rendszerváltással kezdett kivirágozni igazán. Ebben az időben kezdték el a klubok felváltani a szocializmus által kínált szórakozási lehetőségeket és a vidéken még tradicionálisan meglévő szokásokat.

A vidéki diszkók a kilencvenes és a kétezres években élték fénykorukat, de még 2010-ben is 680 diszkó működött szerte az országban. Mára alig 400 maradt belőlük, és a csökkenés a vidéki városokban a legdrasztikusabb: tavaly év végén ezeken a helyeken 280 diszkóból már csak 155 működött.

A látványos hanyatlásnak sok oka lehet: a vidék elnéptelenedése és a népesség öregedése mellett maga a diszkó mint műfaj is kiment a divatból. Budapesten és pár élettel teli városban újfajta közösségi terek – kávézók, klubok, kocsmák, koncerthelyszínek – léptek a diszkók helyébe, de a kisebb vidéki városokban nem nagyon maradt szórakozási lehetőség az eltűnő diszkók után. Ez azért figyelemre méltó jelenség, mert a fiatalok sok településen nemigen tudnak hol találkozni egymással, és ez felgyorsíthatja a vidékről történő elvándorlást is.

A KSH nyilvánosan elérhető adataiból az látszik, hogy Magyarországon 2010 és 2023 között jelentős mértékben csökkent az italüzletek, kávézók és a zenés-táncos szórakozóhelyek száma:

A Qubit által kikért részletes adatokból kitűnik, hogy a diszkók esetében még nagyobb a csökkenés aránya, és ez különösen látványos Budapesten kívül:

Ha pedig megyei bontásban nézzük a diszkókra vonatkozó adatokat, láthatjuk, hogy három kelet-magyarországi megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar diszkói gyakorlatilag járványszerűen zártak be.

Az is látszik az ábrákon, hogy bár mindenhol nagy a csökkenés, néhány területen, így Budapesten is volt miből csökkeni, és hogy a Balaton déli partja (Somogy, Tolna, Zala) egyelőre tartja magát.

Arról lehet vitatkozni, hogy a diszkók bezárása valójában egy átalakulási folyamat része, vagy valaminek a tényleges megszűnése. Lehet, hogy az egykori klubok helyén másfajta, közösségi találkozásra továbbra is lehetőséget adó helyek nyíltak, de erre vonatkozóan semmilyen kutatás vagy elérhető adat nem létezik.

Az internet ölte meg a diszkót?

A bezárások legfőbb oka egyszerűen az, hogy elmúlt a diszkók varázsa – mondta kérdésünkre Náksi Attila, aki a ‘90-es évek közepétől szerves része volt a magyar diszkószcénának. Náksi neve sokaknak ismerős lehet, akik a diszkó aranykorában jártak szórakozni: a Soho Partyval ott volt a magyar dance születésénél, és Brunner Zsolttal közös projektjükben készítették a Budapest Parádé himnuszának számító Parádé 2005-öt vagy kicsit korábban a Nézz az ég felé című opust.