Miközben mi a halálba kergetjük magunkat a féktelen húsevéssel, Ázsia már felkészült az alternatív fehérjék forradalmára

A Good Food Institute nevű nonprofit 2023 decemberében adott ki egy összegzést a húsevés környezeti lábnyomát vizsgáló kutatásokról. A jelentésben sokkoló adatokat közöltek: kiderül például, hogy ha a marhahúspogácsát szójafehérje alapú burgerre cseréljük, 98 százalékkal csökken a teljes folyamat üvegházgáz-kibocsátása, ha pedig a Magyarországon is fellelhető Beyond Burgerre váltunk, akkor 97 százalékkal csökken a termék készítéséhez szükséges földterület. 98 és 97 százalékos csökkenés a káros hatásokban, a hülyének is megéri, nem igaz?

Mások szerint persze az a hülye, aki önszántából lemondana egy jó szaftos steakről, a vörösboros marhapörköltről vagy a gombamód szaporodó smash burger franchise-ok valamelyikének legújabb dobásáról. És amúgy is, az ősembereknek sem lett semmi bajuk, meg aztán sok sikert elég vasat meg B12-vitamint bevinni csak növényekből, arról nem is beszélve, hogy ha beszántjuk a csirke- és sertéstelepeket, akkor mi lesz a nagy állattenyésztő országokkal? Altassák el az argentin marhákat? Legyen még egy utolsó vacsora a kínai disznókból? A nebraskai farmerek meg vessenek inkább babot?

Pedig a képlet egyszerű. Kutatások szerint a globális húsfogyasztás mértéke 2050-ig 40-50 százalékkal is nőhet. Bár az állattenyésztés környezeti lábnyomát a különböző termelési módszerek, a tenyésztett állatok és takarmánynövények sokszínűsége vagy a földhasználat változásából eredő tényezők miatt nehéz pontosan mérni, a különböző tanulmányok szerint a teljes globális üvegházház-kibocsátás 11-20 százalékáért felelhet. A szakértők szerint egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a másfélszeresére növekvő hústermelést a hagyományos anyagokból fedezzük – még szerencse, teszik rögtön hozzá ugyanazok a szakértők, hogy már nem csak álom a műhús, sőt a növényi fehérjeforrásokból készült termékek is fejlődnek, az állati sejtekből laborban tenyésztett hús pedig már állagában és ízében is egyre inkább hasonlít az eredetire.

A technológia fejlődésével a szabályozók is kezdenek ébredezni, legalábbis Ázsiában. Szingapúrban tavaly már mi is bejutottunk a világ első, laborcsirkéből készült ételeket is kínáló éttermébe, de idén Kína és Dél-Korea is megtette az első lépéseket az állatok leölése nélkül működő új húsipar kialakítása felé.

De egyáltalán miért ekkora a felhajtás a húsevés körül? Tényleg olyan nagy probléma, hogy böfögnek a tehenek? Miből készül a laborhús, és mikor jön már a boltokba? És miért éppen Ázsiában jut eszébe mindig valakinek, hogy ideje lenne cselekedni?