Bodnár Zsolt összes cikke

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

Így lett Medellín a kokain és az erőszak központjából az egész világnak példát mutató zöld okosváros

A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.

Etikai botrányt szült a 14 napos szabály eltörlése az embriókutatásban

A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.

Tökéletes világtérkép nem létezik, de száz éve rajzoltak egy olyat, ami közelít hozzá

Az ókorban az ismert, részleges világ leképezése, a felfedezők korában a hajózási útvonalak leolvashatósága volt a fő szempont, de a térképeket csak jelentős torzításokkal tudták megrajzolni. Az elmúlt évszázadokban a matematikai vívmányok alakították a világtérképeket, és kiderült, hogy a gömb alakú Földet csak kompromisszumokkal lehet sík felületre vetíteni. Aztán a kartográfiában is megjelent a társadalmi igazságérzet.

A nehézipar reformja nélkül meddő a klímaváltozás elleni harc, de már megvan a csodaszer: a zöld acél

A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.

Az ország, ami arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről

A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.

Kína spirituális ópiumnak nevezte az online játékokat, és zuhanásnak is indultak a nagy techcégek

Egy állami újságban megjelent propagandacikk elektronikus kábítószernek is nevezte a Kínában különösen népszerű mobiljátékokat, és a gyerekek védelmére hivatkozva szigorúbb szabályozást sürget a techiparban. Amerikai szakértők szerint viszont egyszerűen csak nem tetszik a pártnak, hogy nem minden platformon ők irányítják az információ áramlását.