Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
Ha a Google a barátunk, akkor minek nevezzük az AI-chatbotokat, amik egyszerű válaszok helyett már részletes magyarázatokat adnak, és még vissza is kérdezhetünk? Tippek és trükkök a főzéstől a nyelvtanuláson át a lelki segélyig.
A hagyományos elméletek szerint az agyunk egymás után dolgozza fel a szavakat, de a New York-i Egyetem kutatásában már egy alany-állítmány-tárgy szerkezet felismeréséhez is csak 125 milliszekundumra volt szükség.
Egy vizsgálatban fiatal és idős, egészséges embereket vizsgáltak, és arra jutottak, hogy az egy lábon állás képessége az öregedés legjobb mutatója.
Épp ma 78 éves az első ilyen felvétel, ami ráadásul csak véletlenül készült el, és jóval kevésbé ismert, mint sok más ikonikus fénykép a bolygónkról.
Tugunbulak és Tashbulak városa a kelet-üzbegisztáni hegyvidékekben feküdt több mint 2000 méteres magasságban, de olyan árukat kínált, ami miatt a 6-11. századi kereskedőknek megérte megtenni ezt a kitérőt.
Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
Az idén az Apple és a Microsoft tőzsdei teljesítményét is túlszárnyaló Nvidia sztorija egyszerre nyújt tökéletes látleletet az AI-ipar kaotikus helyzetéről és egy ügyesen helyezkedő techcégben rejlő lehetőségekről.
Victor Ambros és Gary Ruvkun a különböző sejttípusok létrejöttét szabályozó génaktivitás titkaira jöttek rá kutatásaik során, ezért jár a Nobel.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
Életünk minden mozzanatára emlékeznek, így szinte jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat. Kinek ne lenne szüksége ilyen gépi segítőkre?
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
A precíziós fermentációval előállított mesterséges tejfehérje lehet a megoldás az állatmentes, de textúrájában mégis az eredetire hasonlító tejtermékek előállítására.