El lehet dobni mindent: csak azzal elmegy egy nap, hogy végigböngészed a legnagyobb internetes archívumba újonnan felkerült 2547 játékot, a nyolcvanas-kilencvenes évek hőskorából.
A repülős szimulátor, ami a Windowsnál is hosszabb múltra nyúlik vissza, 2020-ban visszatér, és a hiperrealisztikus új változat eddig mindenkit elkápráztatott, akit a közelébe engedtek.
Az MIT-s kutatók által kitalált módszer azon alapul, hogy ugyanazokat a mozdulatsorokat fény és rádióhullám használatával is rögzítik, majd a kettőt összevetve a neurális hálózat megtanulja, hogy melyik rádiójelhez milyen kép tartozik.
Az Egyesült Államok évek óta görgeti a tartozásait, pedig az ENSZ költségvetésének 22 százalékáért felel. Új embereket már így sem tud felvenni a szervezet, de most a meglévő stáb fizetése is veszélybe került.
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
Egyelőre csak az ízületi porcszövetek regenerálódásának lehetőségét bizonyították be amerikai kutatók, de a módszer a jövőben a komolyabb természetes végtagjavítás alapjait is képezheti.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
Még a világ egykori legnagyobb techguruja is lehetett naiv: 38 évvel ezelőtt azt mondta, minél többen számítógépeznek, annál kevésbé tud visszaélni a technológiával a hatalom.
A gleccserkutatók szerint ez most épp nem írható a klímaváltozás számlájára, de a hajósok jobban járnak, ha rajta tartják a szemüket.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Az elmúlt hónapokban szertefoszlani látszik az álom: kutatások bizonyították az e-cigaretta kockázatait, halálesetet okozott, országok és városok tiltották be, most pedig büntetőeljárás indult a piacvezető Juul ellen. Az egykori startup vezére lemondott, helyét egy veterán dohányiparos vette át.
Vonatok késését csökkentő szenzor, időseknek társaságot nyújtó robot, autóbaleseteket megelőző okoskamera – Brüsszelben bemutatkoztak Európa legígéretesebb startupjai.
A CTRL-Labs olyan neurális interfészt fejleszt, amellyel az agy elektromos jeleit egy számítógépre lehet küldeni egy karkötőn keresztül. Ez a Facebook történetének harmadik legdrágább üzlete.
Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.
A Google kvantumprocesszora 3 perc és 20 másodperc alatt végzett el egy olyan számítást, ami a világ leggyorsabb szuperszámítógépének 10 000 évbe telt volna.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
Egy 1954-ben feldobott labdát csapott most le két matematikus, és még az is lehet, hogy a te számítógéped is részt vett a munkában.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Az eszközhasználat és a csapatjáték előnyeire is magától jött rá a mesterséges intelligencia. Az OpenAI kutatói szerint ez fontos mérföldkő a virtuális evolúcióban.
A készülék egy nagyobb hűtőgépre hasonlít, városi környezetre tervezték, és a szén-dioxid megkötése után még felhasználható bioüzemanyagot is kiad magából.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
A tudományos világ, sőt a világ egyik legszórakoztatóbb díjátadóján, az Ignobelen idén herezacskóhőtani, a vakarózás élvezetét mérő és a legmocskosabb pénznemet kutató tanulmányokat is elismertek. A díj: tízbillió dollár. Zimbabwei.
A Libra 2020 elejétől működne digitális pénzként, de most az EU legharcosabb techszabályzó országa is nekiment a Facebook olcsó e-bankjának.
Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A Comedy Wildlife Photography Awards válogatásában feltűnik egy földön fetrengve röhögő fóka, egy pitypangrajongó mókus és egy madár, ami rosszul döntött, amikor egy orrszarvú háta mögött pihent meg.
Atlantiszt el lehet felejteni, alattunk húzódik a valódi elsüllyedt földrész, amelynek maradványai több mint 30 országban fellelhetők. Egy új módszernek köszönhetően könnyen be is lehet azonosítani ezeket.
Töretlenül halad a kipukkadás felé az influenszerlufi, de a közösségi média sztárjai addig is készülhetnek a kemény bírságokra, ha még az 5 oldalasra egyszerűsített szabályzatot sem hajlandók betartani, megtévesztve ezzel követőiket.
Minél közelebb jutunk a kutatók céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság. Szabad ezt?
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.
Az Instagram után hamarosan a Facebook is tesztelheti a lájkszámláló eltüntetését a hírfolyamból, hogy csökkentse a közösségi média okozta irigységet és öncenzúrát.
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.
Az orvosok szerint a fiúnak, aki Pringles-diétáját néha egy kis sonkával és kolbásszal is kiegészítette, vitamin- és ásványianyag-hiány miatt romlott súlyosan a látása.
Vagy igazából bárkiét: a Vodafone Senior Okosórája vérnyomást és pulzust mér, lépést számlál, GPS-en követ és a Knight Rider szellemét is megidézi.
A SpaceX és a Tesla vezére az Alibaba igazgatójával, Jack Mával beszélgetett a jövőről a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián, ahol az oktatás AI-reformjáról, a jövő munkáiról, a bolygóközi létről és a civilizáció pusztulásáról is szó esett.
Donald Trump egy lépéssel közelebb került álmához, hogy ő legyen az első űrhadsereg főparancsnoka.
A nemzetközi vélemény szerint Jair Bolsonaro intézkedései vezettek az amazóniai esőerdőben kitört tűzvészhez, most egy kicsit engedett a nyomásnak a brazil elnök.
A titkosított küldetésen lévő gép rekordokkal hívja fel magára a figyelmet, és míg állítólag csak technológiai kísérleteket végeznek rajta, a légierő volt tisztje szerint is kémkedésre tervezték – főleg, hogy Észak-Korea és a Közel-Kelet fölött is feltűnt már.
Apokaliptikusan hangzó tévhitekkel és 20-30 éve készült fotókkal terjed az amazonasi esőerdők pusztulásának híre, pedig a katasztrófa felesleges álhírek nélkül is elég nagy.
A Beyond Meat most már csirkehúst is imitál növényi alapokon. A KFC egyelőre egy amerikai éttermében teszteli, mennyire jön be vásárlóinak a csont nélküli műcsirkeszárny.
Nemcsak, hogy együtt jobban hatnak a gyógyszerek, de sokkal könnyebb is betartani a terápiát, ha 4-5 helyett egyetlen tablettát kell bevenni.
A profi sportolók hiába ügyelnek jobban az átlagnál a szájhigiéniára, a sportitalok és az energiaszeletek mértéktelen fogyasztása miatt nem csak a fogaik romlanak, de a teljesítményük is.
Harminc év alatt 155 ezerről 97 ezerre csökkent a zsiráfok egyedszáma, és ha nem korlátozzák a csontjával, húsával és bőrével való kereskedelmet, ez csak tovább csökken.
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.