Miért szavaznak máshogy a magyar férfiak, mint a nők?
A 21 Kutatóközpont október végi közvélemény-kutatása jelentős különbséget mutatott ki a nők és férfiak pártpreferenciái között, és ez még a sokat látott politikai elemzőt, Török Gábort is meglepte. A kutatás szerint ugyanis a nők körében népszerűbb a Fidesz, mint a Tisza Párt: 30 százalékuk szavazna a kormánypártra, és csak 22 százalékuk a legnagyobb ellenzéki pártra. A férfiak viszont valamivel nagyobb arányban szimpatizálnak a Tiszával (31 százalék), mint a Fidesszel (27 százalék). (A HVG kedden tette közzé a Medián legfrissebb mérésének „földrengéssel felérő” eredményeit, amik azt mutatják, hogy a Tisza népszerűsége meghaladja a Fideszét, de az adatok között nem szerepel a nemek közötti bontás.)
Ahhoz, hogy megértsük a női választók preferenciáinak okait, meg kell vizsgálnunk a kortényező hatását, vagyis azt, hogy hogyan teljesítenek az egyes pártok a különböző korcsoportokban. A Vox Populi meg is tette, és megerősítette azt a népszerű feltételezést, miszerint a jelenség egyik oka az, hogy a Fidesz szavazói között nagyobb arányban van jelen az idősebb korosztály, amelynek többsége értelemszerűen nő, hiszen a nők tovább élnek, mint a férfiak. Vagyis az egyes életkori csoportokon belül nincs különbség férfiak és nők Fidesz-rokonszenvének mértéke között a teljes népességben.
Viszont a Tisza esetében akkor is megmarad a különbség a nők és férfiak között, ha az egyes korcsoportokat vizsgáljuk. A Tisza szavazói között tehát kimutatható egy enyhe-közepes férfitöbblet. (Egyébként 2021 végén készült olyan felmérés is, ami azt találta, hogy a nők körében valamivel Márki-Zay Péter is elutasítottabb, mint a Fidesz.) A Vox Populi úgy spekulál, hogy ennek egyik lehetséges oka az, hogy a nők óvatosabbak a politikában minden radikálisnak tűnő opcióval kapcsolatban, Kováts Eszter politológus szerint pedig a macsóságfaktor rontja a Tisza vezetője, Magyar Péter esélyeit a nők körében. Az biztos, hogy egyelőre csak találgatni lehet arról, hogy miért kevésbé népszerű Magyar Péter pártja a nőknél, sőt ennek valószínűleg nem csak egy oka van, hiszen nem lehet a nőkre homogén masszaként tekinteni.
A 21 Kutatóközpont adatai azt is megmutatják, hogy a nők harmada bizonytalan szavazó, míg a férfiaknak ez csak a negyedére igaz. Ez azt jelenti, hogy a nők között sokkal többen vannak, akik nem tudnak pártot választani. Emiatt egyértelmű, hogy a nők együtt olyan potenciális nagy csoportot jelentenek, amit minden politikai pártnak, de a körükben a mostani kutatások szerint rosszul szereplő Tisza Pártnak mindenképpen érdemes lenne külön megcéloznia, és olyan ajánlatokat tennie, amik vonzók számukra.
A társadalom felét ugyanis a nők alkotják, miközben a nemi szerepek változnak a társadalomban: a nők egyre nagyobb számban vesznek részt fizető munkában és lesznek ezáltal gazdaságilag önállóbbak, ami átterjedhet a politikai szférára is, és előbb vagy utóbb a nők nagyobb önszerveződéséhez vezethet. Az Eurobarometer szerint például a 2024-es EP választásokon itthon a nők nagyobb arányban szavaztak, mint a férfiak (62 vs. 55 százalék). De láthattuk már azt is, hogy az abortusz kérdése hogyan terelte a nőket a szavazóurnákhoz a 2023-as lengyel választásokon, és azt, hogy szintén az abortusz, illetve a mesterséges megtermékenyítés kérdése mennyire forró téma volt az amerikai elnökválasztási kampányban.
Éppen ezért is érdekes, hogy mit közvetítenek magukról a politikai pártok, illetve a politikusok arról, hogyan állnak a nőkhöz, a női szavazókhoz. Tudjuk ugyan, hogy a magyar közélet meglehetősen szexista, hiszen női politikusok is számoltak be arról, hogy sokkal kevésbé veszik figyelembe a véleményüket, mint a férfiakét, és sokszor kapnak megjegyzéseket a külsejükre. Ugyanakkor nagyon ritkán esik meg, hogy valaki saját maga osztja meg a nyilvánossággal, hogy milyen konkrét szexista megkülönböztetés érte, az pedig különösen ritka, hogy kiderül, hogy kinek a részéről.
Ezért különösen figyelemre méltó az a párbeszéd, ami a Partizán egyik műsorában hangzott el október elején. A műsorban Gulyás Márton műsorvezető és Döme Zsuzsanna (Suzi), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke beszélgetnek a főváros első közgyűléséről (a műsor 61. percénél kezdődik a beszélgetés vele).
A műsorvezető érdeklődik arról, hogy hogyan zajlott az egyeztetés a Kétfarkú Kutya Párt, a Tisza, illetve Vitézy Dávidék között a fővárosi főpolgármester-helyettesi tisztségről, amire jött Döme meghökkentő válasza: „Fú, nem nagyon tudom ezeket, nem nagyon szoktak engem hívni ilyenekre. Például a Magyar Péterhez, amikor elment a Gergő (Kovács, a Kutyapárt másik társelnöke), amikor leültek tárgyalni, akkor engem nem engedett be a Péter, úgyhogy én az autóban ültem.”
A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!