vélemény

Gyáva ellenzék? Vakmerő médiamunkások?

A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.

Hiába a tudomány és a technológia vívmányai, egyre rosszabbul kezeljük a katasztrófákat és a válságokat

Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?

Rémesen rossz ötlet, hogy az állam szabja meg a tej árát

A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.

A történelem mozgatórugója: a csere

Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.

Hat elmélet, ami rávilágít a demokratikus visszacsúszás okaira Magyarországon

A demokratikus visszacsúszás komplex probléma, amire nincs egyszerű és gyors megoldás, de annyi biztos, hogy a pozitív változásokhoz az ország történelméhez, társadalmához, gazdaságához és geopolitikai helyzetéhez illeszkedő reformokra volna szükség. Az utóbbi tíz év eseményei azt mutatják, hogy ezek hiányában nehezen elkerülhető a liberális demokrácia ellenpontja, a zárt autokrácia.

„Aki szegény, annyit is ér”

Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

Valóban gonosz a kapitalizmus?

Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?

Újabb gyökeres átalakulás küszöbén áll a világ

A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?

A tudós és a vírus

Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést

A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.

Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai

Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.

Minek ír az, aki nem szeret írni?

Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.

Fizikusok a szépség bűvöletében? Sabine Hossenfelder frusztrációja érthető, szakterület-választása kevésbé

Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.

Emberiség, vigyázat, potyautasveszély!

A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.

Egy pofonegyszerű, olcsó megoldással barátságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni Budapest közlekedését

Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.

A káosz vége: új világrend, új ideológia

Az amerikai sheriff által újra összefogott Nyugat és a terjeszkedő Kína konfliktusa új világrendet hoz, amely kézzelfogható módon változtatja meg Magyarország politikai és pénzügyi mozgásterét is. Régóta nem volt olyan fontos nekünk, hogy mi történik az USA-ban és az Európai Unióban, mint az elkövetkező években lesz.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

Hogyan lehet Budapest kompakt város?

A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.