Ilyen intézmény nem létezik Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Nemcsak azért, hogy a bicskei ügy vagy a Szőlő utcai rémálom ne ismétlődhessen meg, hanem azért is, hogy kicsit jobb legyen gyermeknek és persze felnőttnek lenni Magyarországon.
Minthogy eddig még nem sikerült kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszert, a szuverenista tudomány még mindig üldöztetésnek van kitéve, itt az ideje feltűrni az ingujjat: további intézmények és pénzek kellenek a korszaképítéshez.
A Magyarországon meghirdetett drogháború és a zéró tolerancia szemszögéből kifejezetten gyanúsnak hat, ha egy irányzat felvállalja a kannabisz és a pszichedelikus drogok alkalomszerű használatát, miközben távol tartja magát az alkoholtól vagy a kokaintól. Pontosan ez a Cali Sober lényege.
Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásainak eltávolítása sérti az általa védeni kívánt polgárok érdekeit, és jogilag sem tűnik megalapozottnak.
A Roszatom cége, az Atomsztrojexport két magyarországi városban is ingyenes szabadtéri kiállítást rendezett. Ezeken a helyeken nemrég szűnt meg vagy nullázódott le a helyi kortárs kiállítóhely. Van összefüggés?
A nyolcvanas évek droggal foglalkozó magyar könyveiből kitűnik, hogy a késő kommunista állam sokkal érzékenyebben viszonyult a problémához, mint a mai.
A művészeti ipar, az irodalmi ipar leszoktatott már bennünket arról, hogy úgy gondoljuk, hogy csak annak a művészetnek van értelme, ami minden pillanatában a létezésről gondolkodik. Krasznahorkai László Nobel-díja azt példázza, hogy tényleg csak annak van értelme, és annak van tétje.
Múzeumfejlesztési megaprojektek, csillogó, új intézmények az egyik oldalon, lerohadó, alulfinanszírozott, széteső múzeumi rendszer, megalázóan alacsony bérek a másikon. Melyik a jelenlegi kulturális politika valódi arca?
A Magyar Nemzeti Bank vezetésének egyszer el kell döntenie, hogy mihez kezd a Matolcsy György uralkodása alatt milliárdokból összevásárolt kortárs műgyűjteménnyel, több mint ezer absztrakt festménnyel. Folytatja a gyűjtést? Lezárja a projektet? Esetleg megválik a képektől?
Hosszú interjút adott Darázs Lénárd, az ELTE új rektora a HUN-REN négy intézetének átvételéről. A magyarázata érdekes fénytörésbe helyezi az elmúlt két hét történéseit, de homályban hagy fontos részleteket – ilyen az, amikor egy folyamat nem transzparens.
A fenyegetések miatt a kutatók elvándorolnak majd, és nem lesz, aki a jövő nemzedékeit oktassa. A kormány intézkedései hosszú távon tönkreteszik a nagyszerű hagyományokkal rendelkező magyar kutatást és oktatást – írja a kutatóhálózat szétdarabolásáról az MTA doktora.
Az író kétségbeesett levelet kapott egy diákjától, mert az egyik novellájának kidolgozott tétele tele volt valótlansággal – mint kiderült, ChatGPT-vel készült. Dragomán egyszerre hiányolja az AI-oktatást és a hagyományos műelemzés igényét.
A Margit-szigeten, a 900 forintos sör, az 1100 forintos fagyi és a ki tudja, milyen drága perec földjén a jelek szerint tömegek várnak rá, hogy felcsendüljön Ed Sheeran néhány évvel ezelőtti slágere, de úgy tűnik, hogy a Radetzky-induló még mindig nagyobb sikert arat.
A hűtlenség gyakran a párkapcsolatában fellelhető hiány pótlására vezethető vissza, vagy menekülési kísérletet jelent. Ha pusztán ebből indulunk ki, nem kétséges, hogy esetenként egy chatbottal kialakított kapcsolat is tekinthető megcsalásnak, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb.
Besnyi Erika egyetemi beadandók javítása közben fogalmazta meg javaslatait, hogyan érdemes ChatGPT-t használni a diákjainak. Mert ahogy írja: „A csapból is az folyik, hogy az AI elveszi a munkádat. Tudod, mit? Elveszi, ha hagyod.”