A tudósnők sikerképlete más, mint a férfiaké
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
vélemény
„Aki szegény, annyit is ér”
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.
Hogyan engedd vissza a természetet a városba?
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
Valóban gonosz a kapitalizmus?
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
Hány hétnek kell eltelnie a két AstraZeneca-oltás között?
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
Újabb gyökeres átalakulás küszöbén áll a világ
A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?
Késleltetett dinamika – a COVID-járvány, az ökológiai válság és a zuhanyzás összefüggései
A tiszta technológiákba vetett hit önmagában nem elég az összerőforrás-használat csökkentésére. Nincs más hátra, mint a fogyasztás drasztikus csökkentése, a kevesebb több elv és az önmérséklet magasabb szintjeinek elsajátítása, a pazarlás, a mohóság és a mértéktelen harácsolás megszüntetése.
8 gyakori kérdés a vakcinákról, 8 alapos válasz
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
Felháborodást keltett az idei középiskolai magyar felvételi: a gyerek hülye, vagy a teszt a rossz?
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?
A tudós és a vírus
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
Rossz helyre ad, rossz helyről vesz el a kormány karácsonyi gazdasági csomagja
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést
A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.
Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai
Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.
Minek ír az, aki nem szeret írni?
Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.
Hogyan gátolja az Airbnb Budapest közlekedésének fejlődését?
Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
Pálinkás József két döntésével is kárt okozott a magyar tudományos életnek
A Lukács Archívum kutatóinak áthelyezése a műhely felszámolásához vezetett, a Filozófiai Intézet igazgatójának kinevezése súlyos károkat okozott, írja az MTA volt elnökének döntéseiről Erdélyi Ágnes filozófus.
Fizikusok a szépség bűvöletében? Sabine Hossenfelder frusztrációja érthető, szakterület-választása kevésbé
Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.
Beteg vagy egészséges a magyar demokrácia? Vizsgáljuk objektíven!
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
A svéd járványügyi modell rejtett elemeit Magyarországon is alkalmazhatnák
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Emberiség, vigyázat, potyautasveszély!
A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.
Barabási Albert-László sikerről alkotott képlete jól hangzik, de nem biztos, hogy mindig érvényes marad
A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Egy pofonegyszerű, olcsó megoldással barátságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni Budapest közlekedését
Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.
A Kínával vívott új hidegháborút ugyanúgy kell megnyerni, mint az előzőt
Mind egyértelműbb, hogy Kína már a határain túli világot is aktívan próbálja alakítani, és legalábbis Ázsiában, de lehet, hogy az egész világon politikai-katonai dominanciára tör. Új hidegháború kezdődik éppen, az egyik sarokban Kínával, a másikban az USA-val és ázsiai szövetségeseivel.
Az autózás és a sebesség nem lehet fontosabb gyermekeink életénél
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
A káosz vége: új világrend, új ideológia
Az amerikai sheriff által újra összefogott Nyugat és a terjeszkedő Kína konfliktusa új világrendet hoz, amely kézzelfogható módon változtatja meg Magyarország politikai és pénzügyi mozgásterét is. Régóta nem volt olyan fontos nekünk, hogy mi történik az USA-ban és az Európai Unióban, mint az elkövetkező években lesz.
Az interneten elvégzett utcai tréning ébresztett rá az otthon tanulással kapcsolatos legnagyobb felismerésre
Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.
21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
A koronavírus a legrosszabb dolog, a babkonzerv és az internet a legjobb, ami a 2. világháború óta történt az emberiséggel
Kösz, internet!
Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, most kell cselekednünk
Ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető.
Hogyan lehet Budapest kompakt város?
A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.
Kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomerációt erőltessük?
A főváros jövőjét meghatározó két, egymással versengő koncepció, a kompakt város és a vasút agglomerációs irányzat több szempontból is szembemegy egymással. A CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza szerint egyértelműen a kompakt változat a nyerő.
Van, hogy a környezettudatosság több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Most akkor a klímaváltozástól kell rettegni, vagy a klímahisztériától?
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
A történész szakmában suttogva és félve ejtik ki azt a szót, hogy politika
„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.
Így veszett el a szakszerűség a magyar történetírás korlátlan szabadságát temető cikkben
2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.
Az emberi evolúciót nem lehet megállítani, inkább a megértésére kell összpontosítani
A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
A multinacionális vállalatok nem az ördög művei, hanem a fejlődés motorjai
Sokan úgy tartják, hogy a nagyvállalatok károsak és veszélyesek a társadalomra és a humánumra, azonban bizonyos összefüggések átgondolása nélkül könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy elítéljük ezen cégek működését, miközben az általuk megtermelt produktumokból származó előnyökből és kényelemből egyaránt részesülni igyekszünk.
Környezeti válság idején ne pont a zöldeket támadjuk!
A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.
Nem a gének, hanem a neoliberális rendszer felelős a klímakatasztrófáért
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Kötelességem kevesebb műanyag zacskót használni most, hogy nyakunkban a klímaváltozás?
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Miért az ártatlanok fizessenek az önvezető autók baleseteiért?
Az önvezető autók által okozott balesetek morális és jogi megítélése annak ellenére tisztázatlan, hogy közel járunk a valódi önvezető autók megjelenéséhez. Bernáth László filozófus amellett érvel, hogy ilyen esetekben a jogi felelősséget a tulajdonosra kellene hárítani, annak ellenére, hogy nem tartja az autót közvetlen ellenőrzése felett.
Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot
Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.
Környezetvédelem, jólét, kommunista sötétzöldek és játékelmélet
Nem a kidobott műanyag szívószál a durva, hanem minden egyes nap, ami világszintű környezetvédelmi adórendszer nélkül telik el. Rendszerváltást javaslok, a kapitalista környezetvédelem bevezetését. Csóka Endre matematikus véleménye.
Harc a klímaváltozás ellen: a morális nyomás csak az arra érzékenyekre hat, a pénzügyi nyomás mindenkire
Az egyéni fogyasztói döntések csak viszonylag kis mértékben tudják segíteni a klímaváltozás megfékezését, a kemény, mindenkit érintő pénzügyi ösztönzők sokkal hatékonyabbak. Sok közgazdász támogatná egy jól tervezhető szén-dioxid-adó bevezetését. Az ebből származó bevételt akár ki is lehetne osztani az állampolgárok között, feltehetően javítva az adó népszerűségét.
Klímaváltozás ide vagy oda, nyugodtan vállaljon mindenki gyereket!
A klímaváltozás az emberekre veszélyes, és ezért önző érdekünk, hogy megállítsuk. Ennek persze az egyik módja, hogy preventív öngyilkosságot követünk el, és nem szül senki gyereket morális megfontolásból, de ez körülbelül olyan, mintha öngyilkosságot követnénk el, nehogy a jövőben baleset érjen minket, állítja Zsoldos István közgazdász.
Erkölcsi kötelességünk vegetáriánussá válni?
Egyre többen vannak, akik szerint a vegetáriánus táplálkozás nemcsak egy a lehetséges opciók közül, hanem az egyetlen morálisan elfogadható választás. De mit mond erről a kortárs morálfilozófia?
Mit tegyünk, ha gyereket vállalunk a klímaváltozás korában?
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
Szabad-e gyereket vállalni a klímaváltozás korában?
Az évszázados dilemmát nemrég az amerikai demokrata képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez vetette fel újra: kitehetünk-e egy gyereket a rá váró viszontagságoknak azáltal, hogy a világra hozzuk? Aki válászol: Kapelner Zsolt filozófus.