vélemény

Emberiség, vigyázat, potyautasveszély!

A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.

Egy pofonegyszerű, olcsó megoldással barátságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni Budapest közlekedését

Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

Hogyan lehet Budapest kompakt város?

A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.

A történész szakmában suttogva és félve ejtik ki azt a szót, hogy politika

„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.

Így veszett el a szakszerűség a magyar történetírás korlátlan szabadságát temető cikkben

2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.

Környezeti válság idején ne pont a zöldeket támadjuk!

A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.

Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot

Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.

Harc a klímaváltozás ellen: a morális nyomás csak az arra érzékenyekre hat, a pénzügyi nyomás mindenkire

Az egyéni fogyasztói döntések csak viszonylag kis mértékben tudják segíteni a klímaváltozás megfékezését, a kemény, mindenkit érintő pénzügyi ösztönzők sokkal hatékonyabbak. Sok közgazdász támogatná egy jól tervezhető szén-dioxid-adó bevezetését. Az ebből származó bevételt akár ki is lehetne osztani az állampolgárok között, feltehetően javítva az adó népszerűségét.