A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
Sokan úgy tartják, hogy a nagyvállalatok károsak és veszélyesek a társadalomra és a humánumra, azonban bizonyos összefüggések átgondolása nélkül könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy elítéljük ezen cégek működését, miközben az általuk megtermelt produktumokból származó előnyökből és kényelemből egyaránt részesülni igyekszünk.
A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Az önvezető autók által okozott balesetek morális és jogi megítélése annak ellenére tisztázatlan, hogy közel járunk a valódi önvezető autók megjelenéséhez. Bernáth László filozófus amellett érvel, hogy ilyen esetekben a jogi felelősséget a tulajdonosra kellene hárítani, annak ellenére, hogy nem tartja az autót közvetlen ellenőrzése felett.
Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.