Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
Egy olyan hagyományos fast fashion cég, mint a Zara, hetente átlagosan 200 új terméket mutat be. A haul videókból ismert kínai Shein 50 000-et. Hogy mi ezzel a baj?
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.
Miért ne ehetne egy csecsemő a bébiételekre jellemző DON-toxin-szintet megközelítő lisztből készült péksüteményt a cég hirdetésével összhangban? Például mert semmi sem garantálja, hogy a termék más szempontból is megfelel a bébiétel kategóriájának, vagy épp megközelíti azt.
Farkas Róbert író és grafikus a gyerekeknek szóló tudománykommunikáció egyik magyarországi úttörője. Új könyvét 12 és 10 éves recenzorokkal együtt olvastuk el: szédületes kalandokra, popkulturális utalásokra, kemény iskolakritikára és természetesen tudományos tényekre bukkantunk.
A demokratikus visszacsúszás komplex probléma, amire nincs egyszerű és gyors megoldás, de annyi biztos, hogy a pozitív változásokhoz az ország történelméhez, társadalmához, gazdaságához és geopolitikai helyzetéhez illeszkedő reformokra volna szükség. Az utóbbi tíz év eseményei azt mutatják, hogy ezek hiányában nehezen elkerülhető a liberális demokrácia ellenpontja, a zárt autokrácia.
Hogyan maradhat fenn évtizedeken át egy tankönyv, ami teli van hibával, és amit mértéktartóan becsülve is több száz tanár használt sok tízezer diák oktatása során? Egy földrajztanár igyekszik megérteni és elmagyarázni.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?
A tiszta technológiákba vetett hit önmagában nem elég az összerőforrás-használat csökkentésére. Nincs más hátra, mint a fogyasztás drasztikus csökkentése, a kevesebb több elv és az önmérséklet magasabb szintjeinek elsajátítása, a pazarlás, a mohóság és a mértéktelen harácsolás megszüntetése.
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.
Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.
Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.
Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
A Lukács Archívum kutatóinak áthelyezése a műhely felszámolásához vezetett, a Filozófiai Intézet igazgatójának kinevezése súlyos károkat okozott, írja az MTA volt elnökének döntéseiről Erdélyi Ágnes filozófus.
Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.
A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.
Mind egyértelműbb, hogy Kína már a határain túli világot is aktívan próbálja alakítani, és legalábbis Ázsiában, de lehet, hogy az egész világon politikai-katonai dominanciára tör. Új hidegháború kezdődik éppen, az egyik sarokban Kínával, a másikban az USA-val és ázsiai szövetségeseivel.
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
Az amerikai sheriff által újra összefogott Nyugat és a terjeszkedő Kína konfliktusa új világrendet hoz, amely kézzelfogható módon változtatja meg Magyarország politikai és pénzügyi mozgásterét is. Régóta nem volt olyan fontos nekünk, hogy mi történik az USA-ban és az Európai Unióban, mint az elkövetkező években lesz.
Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
Kösz, internet!
Ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető.
A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.
A főváros jövőjét meghatározó két, egymással versengő koncepció, a kompakt város és a vasút agglomerációs irányzat több szempontból is szembemegy egymással. A CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza szerint egyértelműen a kompakt változat a nyerő.
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.
2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.
A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
Sokan úgy tartják, hogy a nagyvállalatok károsak és veszélyesek a társadalomra és a humánumra, azonban bizonyos összefüggések átgondolása nélkül könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy elítéljük ezen cégek működését, miközben az általuk megtermelt produktumokból származó előnyökből és kényelemből egyaránt részesülni igyekszünk.
A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?