vélemény

Hat elmélet, ami rávilágít a demokratikus visszacsúszás okaira Magyarországon

A demokratikus visszacsúszás komplex probléma, amire nincs egyszerű és gyors megoldás, de annyi biztos, hogy a pozitív változásokhoz az ország történelméhez, társadalmához, gazdaságához és geopolitikai helyzetéhez illeszkedő reformokra volna szükség. Az utóbbi tíz év eseményei azt mutatják, hogy ezek hiányában nehezen elkerülhető a liberális demokrácia ellenpontja, a zárt autokrácia.

„Aki szegény, annyit is ér”

Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

Valóban gonosz a kapitalizmus?

Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?

A tudós és a vírus

Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést

A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.

Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai

Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.

Minek ír az, aki nem szeret írni?

Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.

Fizikusok a szépség bűvöletében? Sabine Hossenfelder frusztrációja érthető, szakterület-választása kevésbé

Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.

Emberiség, vigyázat, potyautasveszély!

A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.

Egy pofonegyszerű, olcsó megoldással barátságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni Budapest közlekedését

Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.

A káosz vége: új világrend, új ideológia

Az amerikai sheriff által újra összefogott Nyugat és a terjeszkedő Kína konfliktusa új világrendet hoz, amely kézzelfogható módon változtatja meg Magyarország politikai és pénzügyi mozgásterét is. Régóta nem volt olyan fontos nekünk, hogy mi történik az USA-ban és az Európai Unióban, mint az elkövetkező években lesz.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

Hogyan lehet Budapest kompakt város?

A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.

A történész szakmában suttogva és félve ejtik ki azt a szót, hogy politika

„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.

Így veszett el a szakszerűség a magyar történetírás korlátlan szabadságát temető cikkben

2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.

Környezeti válság idején ne pont a zöldeket támadjuk!

A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.

Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot

Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.

Harc a klímaváltozás ellen: a morális nyomás csak az arra érzékenyekre hat, a pénzügyi nyomás mindenkire

Az egyéni fogyasztói döntések csak viszonylag kis mértékben tudják segíteni a klímaváltozás megfékezését, a kemény, mindenkit érintő pénzügyi ösztönzők sokkal hatékonyabbak. Sok közgazdász támogatná egy jól tervezhető szén-dioxid-adó bevezetését. Az ebből származó bevételt akár ki is lehetne osztani az állampolgárok között, feltehetően javítva az adó népszerűségét.