Milliárdokat költöttek el az MNB-alapítványok tudományos központokra, megnéztük, mi lett belőlük

Január vége van, a Budai Várnegyedben sétálunk. Nem a kilátásra vagyunk kíváncsiak, és még csak nem is a Karmelitába jöttünk, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Matolcsy György jegybankelnök által 2014-ben életre hívott alapítványainak „tudományos, oktatási és kulturális központjait” keresgéljük. Matolcsy idén márciusban, 12 év után távozik a jegybank éléről, így aktuális a számvetés: mi lett azokból a központokból, amelyek épületeire és azok felújítására sok milliárd forint közpénzt költöttek el az MNB-alapítványok?

A Várba délután 3 óra körül érünk fel, tehát még bőven munkaidőben. Hiába, az egyik ilyen állítólagos tudományos központnál kizárólag a csengőig jutunk. Pontosabban még addig sem, két csengetés után ugyanis rögtön egy biztonsági őr állja utunkat, akit viszont hiába kérdezünk bármiről.

„Nem adhatok semmilyen információt” – közli; arra a kérdésünkre pedig, hogy legalább benézhetnénk-e, határozott „nem” a válasz.

Szellemközpont milliárdokból

Az ingatlan ahová nem jutunk be, az Úri utcában van, a 72. szám alatt. A Vár egyik legizgalmasabb épületéről van szó: korábban szupertitkos MNB-trezorként működött, a második világháború után itt őrizték az ország aranytartalékának egy részét. Az MNB alapítványai 2015-ben vásárolták meg az épületet 795 millió forintért, majd további 3,4 milliárd forintért újították fel. Összességében tehát több mint 4 milliárd forint ment el rá.

A felújított épület 2021-ben nyílt meg, és az eseményről a kormányközeli lapok is írtak. Az Origo például azzal a címmel számolt be róla, hogy „Tudományos központ nyílik a fenntartható fejlődésért - képek”, a Mandiner pedig arról írt, hogy „az újonnan felújított épületben kap majd helyett (sic!) a Centre for Long-term Sustainability fenntarthatósági központ, mely a fenntarthatósággal kapcsolatos tudományos munka új centruma kíván lenni”, és „Szingapúrtól Kínán át az Egyesült Államokig igyekeznek majd idehozni a legnevesebb kutatókat, s becsatornázni őket a magyar tudományos élet vérkeringésébe”.

A központ, a Budapest Centre For Long-term Sustainability (BC4LS, magyarul Budapesti központ a hosszú távú fenntarthatóságért) célja saját honlapja szerint az, hogy fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozzon, emellett szakmai rendezvényeket, kutatási programokat szervezzen, kiadványokat készítsen, és kutatókat alkalmazzon. A BC4LS-t a Magyar Nemzeti Bank alapítványai mellett a kecskeméti Neumann János Egyetem hívta életre, amiről azt érdemes tudni, hogy egyáltalán nem független az alapítványoktól, sőt, az MNB egyik alapítványa indította el és menedzselte azt a folyamatot, amelynek során Kecskemét főiskolája egyetemmé vált. A két intézmény nem fukarkodott a támogatásokkal: az első évben 60-60 millió forintot, majd 420-140 millió forint támogatást utaltak el a központ mögött álló cégnek (Budapest Centre For Long-term Sustainability Kft.). Emellé 2023-ban csak az alapítványoktól további 231 millió forint érkezett. A végösszeg tehát meghaladja a 900 millió forintot, ennyi közpénz érkezett az MNB-alapítványok és a Neumann János Egyetem irányából a központ mögött álló céghez.

Mivel az elmúlt évekből nem találtunk olyan hírt, miszerint a központ bezárt volna, ezért biztosak voltunk benne, hogy a várbeli épületben tudományos munka zajlik, nemzetközi szakemberek részvételével, de ennek nyomát sem találtuk. A dolog azután vált még gyanúsabbá, hogy elmentünk a tudományos központ mögött álló cég székhelyére is. Ez az épület a Várkert Bazár mellett, a Döbrentei utcában található, és szintén az MNB-alapítványok vették meg 2015-ben. Itt eredetileg a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány geopolitikai képzéseit tartották volna, aztán ebből nem lett semmi: az épület jelenleg irodaházként funkcionál.

Kívül kék tábla hirdeti a központ mögött álló cég nevét , az irodaház portáján pedig az alábbi párbeszéd zajlik le köztünk és a bent lévők között:

– Jó napot kívánok. Ide van bejegyezve a BC4LS nevű kft, az Úri utcában volt elvileg a kutatóközpont. A kutatóközpont most itt van, vagy csak a cég van itt?

–A cég sincs itt szerintem.

–Ki van írva a táblán.

– Ja, az ki van írva?

– Igen.

– Itt csak az Optima Befektetési Zrt. van.

Ami pedig biztosan nem a BC4LS. Miután tovább értetlenkedünk, telefonálás kezdődik, majd azt a választ kapjuk, hogy e-mailben érdeklődjünk. Ezután kérdezünk rá még arra, hogy egyébként van-e bármi értelme visszamennünk az Úri utca 72.-be, amire egy halk „nem” a válasz. A kör bezárult.

Az interneten keresgélve aztán kiderül, hogy a központ nemcsak fizikailag látszik tetszhalottnak. Bár honlapja első látásra él és virul, Facebook-oldala több mint 1 éve nem frissült, YouTube-csatornáján pedig az utolsó videó szintén 1 éves. Persze az, hogy fizikailag nem lehet elérni a központot, még nem bizonyíték semmire, mint ahogy az sem, hogy már egy éve nem ad hír magáról a közösségi médiában. A kutatók majd biztos többet tudnak – gondoljuk, ám a kételyeinket ők sem oszlatják el, éppen ellenkezőleg. A BC4LS honlapján az „our researchers” fül alatt 9 kutatót sorolnak fel, közülük 6 kutatóval próbáltuk felvenni a kapcsolatot. Kettő válaszolt. Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár azt írta, ő már jó ideje kiszállt az MNB intézményeiből, egy másik kutató, a mexikói José G. Vargas-Hernández pedig azt, hogy ő két hónapig kutatott a BC4LS kötelékében, ma már nem.

Jachtok, luxusétterem, tudomány

A vezetők között találunk rá Grandpierre Attilára, az ismert fizikusra és csillagászra, a Vágtázó Halottkémek zenekar vezetőjére, a központ „kutatási elnökére”, de őt hiába keressük, nem reagál. Mindezek után jutunk el ahhoz a szereplőhöz, akiről viszont álmunkban sem gondoltuk volna, hogy éppen itt jön majd szembe.