„A drogháború bűnelkövetőket csinál a magyar fiatalokból, ami minden elemében egy rémálom”

Két héttel ezelőtt, vasárnap este háromnegyed 8-kor landolt egyik olvasónk fiókjában egy fővárosi általános iskola hatodikos osztályfőnökétől kapott e-mail, amelyben az állt, hogy másnap délután 4-kor az iskola ebédlőjében a kerületi bűnmegelőzésért felelős rendőr fog drogprevenciós előadást tartani felsős szülőknek, és kérik őket, hogy osztályonként legalább páran menjenek el meghallgatni a prezentációt.
Néhány napja a szerkesztőségünket egy fővárosi oktatási intézmény felzaklatott igazgatója is megkereste, hogy most kaptak Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkártól egy levelet, miszerint május hónap folyamán, a tanév végi hajrá kellős közepén védőnők nyújtanak drogprevenciós felvilágosítást az állami fenntartású iskolák ötödik osztályaiban, míg a rendőrök a szülőket világosítják majd fel. Az igazgatónő kedélyeit elsőre leginkább az borzolta, hogy most még ennek a problémának a kezelését is az iskolák nyakába varrják, a szülőket ugyanis nyilván nekik kell majd összetoborozniuk, és ha a szülők nem elég lelkesen látogatják az előadásokat, az akár még a teljesítményértékelésüket is leronthatja.
A félelem nem alaptalan: a már említett iskolánál, ahol vasárnap este hívták a szülőket a hétfői szeánszra, a rendőr előadása előtti megnyitót tartó igazgató meg is jegyezte, hogy itt 200 gyerek szüleinek kéne ülnie, ehhez képest jó, ha 25 szülő eljött a felső tagozatos osztályokból. És ha a szülői érdektelenség nem lenne elég, az érintett két intézmény igazgatói a helyi védőnőkben sem látják azt a potenciált, hogy korunk egyik legsúlyosabb társadalmi problémájával egy osztályfőnöki órán birkózzanak meg, de az általunk megkérdezett szakember és politikus szerint a történetnek még így is ők a legkevésbé problémás részei.
Na de miről is szól ez a tanév végi kapkodás?
Az Országgyűlés április 29-én fogadta el az eddig is Európa legszigorúbbnak számító drogtörvényénél is szigorúbb új drogtörvényt, amely alapján a jövőben csak az mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert, magyarán feldobja a dílerét. Horváth László drogügyi kormánybiztos − akit az országos közvélemény korábban már Gyöngyöspata-ügyben is megismerhetett, amikor rábízták, hogy pénz helyett próbáljon természetbeni kártérítést kialkudni az iskolában elkülönített romáknak − az általa benyújtott új drogtörvényjavaslat indoklásában azt írja, hogy az elterelés „igénybevételével járó felelősség- és büntetéscsökkenés a továbbiakban ne ösztönözzön az illegális szerek büntetőjogi következmények nélküli fogyasztására”. A változásnak az is része, hogy a drogfogyasztók mostantól legfeljebb két alkalommal élhetnek az eltereléssel, amire korábban kétévente volt lehetőség.
De mi köze mindehhez az iskolai védőnők és rendőrök által tartott drogprevenciós előadásoknak?

„A kormány azután kezdett hangos kampányba az itthon eleve illegális tudatmódosítók használói ellen, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében a nemzetet fenyegető új veszélyek egyikeként jelölte meg a drogokat – kezdi április 30-i Facebook bejegyzését Jámbor András, a Szikra Mozgalom, illetve az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselője. − Azóta már az Alaptörvénybe is bekerült a drogtilalom, de az illegális tudatmódosítókkal szembeni fellépés valójában a Büntető törvénykönyv, a rendőrségi törvény és más jogszabályok rendelkezéseitől függ. Ezeket változtatták meg a most elfogadott módosítócsomaggal. Mielőtt a Fidesz elfogadta az új kábítószer-törvényt, még beismerte, hogy teljesen felkészületlenül, stratégia és terv nélkül hozták meg a döntésüket. Múlt héten a Törvényalkotási Bizottságban pedig Felkai államtitkár (Felkai László a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára – szerk.) három pontban le is buktatta a kormányt:
- Elismerte, hogy 2 milliárd forint van drogprevencióra, amely összeg jelenleg is rendelkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy április végéig nemhogy nem írtak ki pályázatot erre az összegre, de az évben semmilyen iskolai drogprevenció nem történt.
- Elismerte emellett, hogy Pintér Sándor épp csak felkérte a szociális és oktatási államtitkárt, hogy dolgozzon ki tervet arra, mit tegyen a kormány a kábítószer elleni küzdelemben ezeken a területeken.
- Az egészségügyi területről pedig említést se tett.
Horváth László kábítószerügyi kormánybiztos egyrészt arról beszélt, hogy ez nem csupán rendészeti kérdés, majd arról, hogy nem kell stratégia, csak »csinálni kell«. Agyrém.”
Hogy a végén mi hatott, vajon Jámbor módosító javaslata, ami arról szólt, hogy adjanak idénre 13 milliárd forint plusz forrást a rendőrségnek szociális munkára, egészségügyre és oktatásra, „tehát valódi megoldásokra”, ahogy a képviselő fogalmazott, azt maga a lapunknak megszólaló képviselő sem tudta, mindenesetre tény, hogy rohamtempóban támadták le az iskolákat, hogy csináljanak valamit. „A törvény vitáján Rétvári Bence (a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára – szerk.) azt mondta, hogy létezik egy digitális platform, amin számtalan anyag van, amit le lehet tölteni (az államtitkár valószínűleg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kisfilmjeire és prezentációra gondolhatott, amit most az iskolák is megkaptak – szerk.). Ez az egyetlen konkrétum, amit drogprevencióról mondott. És még annyit mondott, hogy azonnali hatállyal fölkérte Pintér Sándor az oktatásért és a szociális területért felelős államtitkárt, hogy dolgozzanak ki tervet arra, hogy ezeknek a területeknek hogyan lehet a kábítószer elleni harcba bekapcsolódniuk. Bár nyilván nem így kéne működnie a drogprevenciónak, de az, hogy nekem egyébként viszonylag magas nézettségű TikTok-videóim is voltak ebben a témában, és hogy másfél hónapon keresztül ütöttem ezt a vasat, annak azért lehet, hogy van köze ahhoz, hogy most csináltak is valamit.”
A hozzánk eljutott információk alapján az iskolák egy egész pakkot kaptak, benne két levéllel, amiből az egyiket az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a másikat pedig Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár írta. Az előbbi a pedagógusoknak szól, és csatolnak hozzá egy jegyzetekkel ellátott prezentációt, illetve egy rövidfilmeket tartalmazó előadást. Ezeket az előadásokat a rendőrök mutatják be a szülőknek, de akár a pedagógusok is dolgozhatnak belőle. Maruzsa leveléből viszont az derül ki, hogy a drogprevenciót – legalábbis az ötödikes gyerekeknek – a védőnők tartják majd osztályfőnöki órán.

Nem kéne füves cigivel elkapott fiatalokat bűnözőknek tekinteni
De hogy van-e ennek így értelme, afelől nemcsak Jámbornak, illetve a lapunk által megkérdezett Dávid Ferencnek, az ország egyik vezető addiktológiai szakmai műhelye, a Kék Pont Alapítvány projekt-koordinátorának vannak kétségei, hanem a hétfői iskolai előadást tartó rendőr is többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a szigorítás semmi jót nem fog szülni, és talán nem kéne füves cigivel elkapott fiatalokat bűnözőknek tekinteni.
Ami pedig az iskolai drogprevenciót illeti, Dávid szerint
„nem önmagában azzal van a baj, hogy védőnőkre és rendőrökre bízzák ezt a feladatot, hiszen a védőnők esetében akár előny is lehet, hogy a srácok tudnak majd arról, hogy van valaki, akire egyébként számíthatnak, ha bajba kerülnek, de azt gondolni, hogy az hasznos, ha a gyerekek a védőnőtől tudják meg, hogy a drog rossz, az elég naiv elképzelés”.
A hétfői előadást tartó rendőr is hangsúlyozta, hogy ő bárkivel, aki bajban van, szívesen leül egy padra beszélgetni, anélkül, hogy az őrsre berángatná tesztelni. De hiába a jó szándék, Dávid szerint az azért kérdés, hogy a védőnők és a rendőrök mennyire rendelkeznek az ehhez szükséges speciális tudással, vagy mennyire teszik magukévá a kormány drogstratégiáját. Márpedig „elnézve a kormányzat jelenlegi működését, feltehetően ők is csak a kormány drogháborús paneljeit fogják ismételgetni”.
Hogy mik is azok a drogháborús panelek?
A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!