Pléh Csaba: A bevált fullajtárok már az MTA jelképes létét is szeretnék megkérdőjelezni

Alaposan szétszedi Lánczi András filozófus MTA-t érintő nyilatkozatát az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Stádium 28 Kör. A Qubit azután kereste meg a szervezeteket, hogy kedden a Magyar Nemzetben Lánczi, az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője arról beszélt, hogy ideje „átvilágítani" az MTA-t, mert ott nem történt meg a rendszerváltás. „Egy átvilágítás részeként meg kell nézni, financiálisan mi történik az Akadémián, jól, hogyan használják fel a rendelkezésre álló forrásokat, miféle munka folyik, folyik-e munka egyáltalán a különböző osztályokon, intézetekben, milyen teljesítmény van, és ezek az eredmények hogyan segítik a magyar emberek életét. (...) ahogy az egyetemekhez sem nyúlt senki az elmúlt 35 évben, az akadémián lényegében ugyanez történt. Hogy világos legyen, a rendszerváltás elmaradt az Akadémián" – mondta egyebek mellett Lánczi, aki szerint a rendszerváltás előtti struktúrák, módszerek és emberek határozzák meg még mindig az MTA-t.

Lánczi szerint „azok, akik a kommunista idők alatt úgymond tudományos teljesítményre tettek szert, azok mondhatták meg egy rezsimváltott világban is, hogy ki a jó tudós, ki a tehetséges fiatal, ki milyen forráshoz juthat, vagyis politikai döntéseket azok hoztak, akik a rendszerváltás előtt is hozhattak. Ez mondjuk a filozófiában jól látszik. Még mindig Lukács György szelleme, tanítványai döntik el, ki számít ma filozófusnak, és zsűriként használják az Akadémiát." A lap kérdésére, hogy az MTA döntőbizottságaiban nem volna-e szükség „egészséges arányokra", így válaszolt: a „baloldal, a liberálisok – háttérben a CEU segítségével – elfoglalták az Akadémiát, és elhelyezkedtek az MTA különböző vezető tisztségeiben.”

A 2018-ban megalakult ADF, amely önmagát úgy határozza meg, mint az „elszakított kutatóhálózatban foglalkoztatottak, valamint a magyar tudomány, kultúra és felsőoktatás függetlenségéért elkötelezettek alulról szerveződő mozgalma", kérdésünkre így véleményezte a nyilatkozatot.

„Ugyan ő maga is MTA köztestületi tag, Lánczi nem vesz tudomást az MTA mai formáját kialakító és 1994-ben elfogadott MTA törvényről, és szándékosan összemossa az Akadémia történelmi korszakait – válaszolta kérdésünkre az ADF. – Elhallgatja például az 1940-es évek végén kizárt MTA tagok jó részének későbbi rehabilitációját. Az MTA-t uraló körökről szóló víziója figyelmen kívül hagyja, hogy 35 éve volt a magyar alkotmányos rendszerváltás. A ma élő akadémikusoknak csak igen kis részét választották meg erre a tisztre a rendszerváltást megelőzően. Emiatt még akkor sem érvényesülhetne ideológiai elfogultság, ha az idős MTA tagok mindegyike politikai érdemek alapján vált volna akadémikussá – de nem így történt".