Magyarországon olyan sok az üres ingatlan, hogy hasznosításukkal jelentősen enyhíteni lehetne a lakhatási válságot

Mára annyira súlyossá vált az amúgy évtizedek óta tartó lakhatási válság, hogy néhány hónapja már a kormány is megszólalt az ügyben. Az állami beavatkozás egyik látványos eredménye volt az Airbnb működésének szigorítása, sőt még a nemzeti konzultációba is jutott a témából, de érdemi lépéseket egyelőre mégsem látni, pedig az üres terek hasznosításával részben a lábunk előtt hever a megoldás.

„Az egyik oldalon van egy csomó üres tér, lakások és épületek, a másik oldalon egy növekvő lakhatási válság, erre pedig rájön a klímaválság. Csak Budapesten az épített környezet a kibocsátott szén-dioxid mennyiségnek több mint a feléért felel. Így mind környezeti, mind társadalmi szempontból nagyon előnyös lenne, ha ezek az üres terek nem lerohadnának, hanem átalakítanák őket megfizethető lakásokká” – mondja Jelinek Csaba szociológus, a Periféria Központ alapítója, annak a jelentésnek egyik szerzője, amit pár hete publikáltak a Habitat for Humanity megrendelésére készült ESTHer (Empty Spaces to Homes) projekt keretén belül. A projekt célja, hogy üresen álló épületek vagy lakások átalakításával megfizethető és energiahatékony otthonokat hozzanak létre. A Habitat modelljétől − amit Magyarországon kívül még Lengyelországban, Nagy-Britanniában, és Horvátországban is kipróbálnak − azt várják, hogy az majd egyszerre lesz képes kezelni a lakhatási és a klímaválságot.

De miért is hívja a jelentés ezeket az ingatlanokat üres térnek, fejlesztésüket pedig „üres tér megközelítésnek” (empty spaces approach)? Jelinek szerint azért, „mert egyrészt épületekről beszélünk, másrészt lakásokról, de harmadrészt olyan helyiségekről, amiknek eredetileg nem lakófunkciójuk volt, de akár lehetének bennük vagy belőlük lakások is. A végcél pedig az lenne, hogy a sikeres pilot szakasz után a döntéshozók rájöjjenek, hogy érdemes ezzel foglalkozni, teremtsék meg hozzá a szükséges szabályozói környezet, épüljenek ki olyan partnerségek, akik ezt végig tudják vinni, és valamilyen formában meg tudjon állni a saját lábán”.

Komoly potenciál van az üresen álló ingatlanokban

A 2022-es népszámlálás szerint a magyarországi lakásállomány 12,5 százaléka, körülbelül 570 ezer lakás „statisztikailag nem lakott”. Azt, hogy „statisztikailag”, Jelinek szerint azért kell külön kiemelni, „mert valószínűleg több esetben így vallották be az emberek a népszámláláskor azokat a lakásokat is, amiket amúgy feketén bérbe adnak. Tehát ez a 12,5 százalék a valóságban lehet kevesebb is”.