Dávid-Barrett Tamás: A patriarchátusnak előbb-utóbb vége lesz, és felváltja a matriarchátus

06.04. · tudomány

„Az előadásaim után gyakran jönnek oda hozzám konzervatív értékrendű nők, hogy arról érdeklődjenek, hogyan tarthatják meg ezt az értékrendet a változó társadalmi környezetben. Ők nagycsaládos édesanyák, de közben egy sor más elváráshoz igazodniuk kell” – mondja Dávid-Barrett Tamás evolúciós viselkedéskutató, az Oxfordi Egyetem Trinity College-ének tanára. A kérdést azért emlegette a beszélgetésünk során, mert meglepőnek tartja, hogy a tavaly angolul, idén magyarul is megjelent, A patriarchátus természetrajza című kötetéhez kapcsolódó előadásain ez volt az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapott. Úgy, hogy véleménye szerint az alapvetően férfiak uralta társadalmi berendezkedésnek leáldozóban van, és most egy hosszú átmenet kellős közepén vagyunk.

Dávid-Barrettel május végén, a könyv megjelenése apropóján találkoztunk Budapesten.

A patriarchátus természetrajza, Dávid-Barrett Tamás regénye
Fotó: Kun Zsuzsi/Qubit

A szerzőt a társadalmi berendezkedések alakulása, az emberi viselkedések motivációi érdeklik. Nem azt keresi, hogy egy-egy személy miért és hogyan viselkedik, hanem azt, hogy ennek milyen evolúciós háttere van. Erről szól magyarul frissen megjelent könyve is, ami a jelenleg széles körben elterjedt társadalmi berendezkedést mutatja be. Szigorúan csak bemutatja, és nem kritizálja, Dávid-Barett ugyanis nagyon fontosnak tartotta, hogy az írás ne tartalmazzon semmilyen értékítéletet, kizárólag megfigyeléseken és történelmi lenyomatokon alapuljon.

A patriarchátus mint megoldás

Amíg az emberek kis közösségekben éltek, és vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, nem volt szükség a patriarchátus szigorú szabályrendszerére. „Ekkor még valójában a nők voltak azok, akik inkább meghatározták a közösség működését. Ők döntöttek a szexről, ők voltak kompetensek a gyereknevelésben, és alapvetően ők voltak a védettebbek is. Egy, a gyerekekről gondoskodni képes személyre jobban vigyázott a csoport, mint egy férfira, aki így elment veszélyes vadászatokra is” – vezeti le a kutató, hogy mi határozhatta meg a patriarchátus előtti társadalmi berendezkedéseket.

Ebben az időszakban a nőknek nagyobb hatalmuk volt saját maguk és az egész csoport fölött, ők voltak a középpontban, ők voltak a kevésbé feláldozható nem tagjai, logikus volt tehát, hogy nem ők vadásztak krokodilokra vagy töltötték a fél napot egy rozoga ladikban a horgászat során.

Aztán a változás elérte nemcsak a bolygó éghajlatát, hanem az élelemszerzést és a társadalmi berendezkedést is.

„A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség” – állítja Dávid-Barrett, aki az éghajlati változásokkal és a mezőgazdaság megjelenésével magyarázza, hogy egymástól függetlenül több kontinensen és kultúrában is kialakult ez a rendszer. Ez a társadalmi berendezkedés alapvetően a férfiak kezében összpontosítja az erőforrásokat, a vagyont és a döntéseket, továbbá szigorú szabályrendszert jelent mind a férfiakra, mind a nőkre nézve. A korlátozásokra azért lehetett szükség, hogy az emberiség túléljen.

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!