Amerikában tanuló magyar diák: „Nem könnyű most azt hallgatni a kormánytól, hogy túl sokan vagyunk, nincs ránk szükség”

Bár néhány napja Donald Trump megtiltotta, hogy a Harvard Egyetem külföldi diákokat vehessen fel, a tiltást most mégiscsak feloldották, miután egy bostoni szövetségi bíró a múlt héten ideiglenesen felfüggesztette az amerikai elnök vonatkozó rendeletét. A legutóbbi állapot szerint tehát ki lehet adni diákvízumokat a Harvardra érkező külföldi hallgatóknak vagy cserediákoknak, csakhogy eközben a diákvízumokra vonatkozó általános tiltás, amelyet május 28-án léptettek életbe, még érvényben van – ez ügyben mindenki a külügyminisztérium további lépéseire vár.

Jelenleg ugyanis a követségek és konzulátusok új kérelmezőknek nem adhatnak időpontokat, a már megkezdett vízumkiadási eljárásokat lehet csupán végigvinni. A hivatkozás az volt, hogy alaposabb ellenőrzési folyamatokat akarnak bevezetni, különös tekintettel a kérelmezők online aktivitására. Tehát az új kérelmezőknek várniuk kell a személyes interjúkra – ez előzi meg a diákvízum-kérelem elbírálását –, a már folyamatban levő vízumkiadások maradtak érintetlenek.

Június 7-től számos ország polgárai azonban egyszerű beutazó vízumot sem kaphatnak már, az erről szóló tiltás összesen 19 országot érint. Kína ugyan nincs ezen a listán, de a kínai és hongkongi hallgatókat mégis veszély fenyegetheti, miután Marco Rubio külügyminiszter a Harvard ügyében rájuk külön is kitért, belengetve, hogy visszavonhatják a vízumukat. A helyzet tehát minimum zavaros, a közeljövő pedig a diákok és az egyetemek számára is tervezhetetlen – legfőképpen azokon az egyetemeken, amelyeket a kormány lényegében a woke melegágyának, balos, palesztinpárti fészeknek tart és antiszemitizmussal vádol.

Az amerikai közmédia, az NPR szerint az általános bizonytalanság máris kihat; az oktatási portálok adatait elemezve megállapították, hogy az amerikai egyetemeket kereső leendő hallgatók száma hirtelen jelentősen esett. Már kis létszámú külföldi diák kiesése is komoly problémát jelenthet azoknál az intézményeknél, ahol a bevételek szempontjából nagyon is számítottak rájuk. De hányan is vannak ők? Az Institute of International Education (IIE) legkorábbi rendelkezésre álló adatai szerint, hetvenhét éve, az 1948-49-es tanévben az amerikai intézményekben valamivel több mint 25 ezer nemzetközi hallgató tanult, ami a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók körülbelül 1 százalékát tette ki. Az IIE 2023-24-es tanévre vonatkozó, több mint 680 intézménytől gyűjtött adatai szerint összesen 19 millió hallgató tanul az amerikai felsőoktatásban, és ma már közel 6 százalékuk, vagyis valamivel több mint 1,1 millió diák külföldi. A nemzetközi diákok száma egyébként 2006-tól növekedett meg meredeken, és a covid-időszak miatti, rövid ideig tartó visszaesés mellett is végig emelkedő trendet mutatott. Jelenleg India áll az élen több mint 331 ezer diákkal, Kína a második 277 ezerrel – ebből a két országból jön messze a legtöbb hallgató –, a harmadik Dél-Koreából 43 ezer diák érkezett.

A Harvardon mostanáig hétezer külföldi diák volt, több mint 140 országból, ez a teljes hallgatói létszám negyede. Az alapképzés tandíja ezen a elitegyetemen – a szállás, a tankönyvek, az étkezés és az egészségbiztosítás költségei nélkül – 59 320 dollárba kerülne a következő tanévben. A pénzügyi támogatások figyelembevétele nélkül egy év tanulmányi költsége meghaladja a 100 ezer dollárt. A Harvardon a külföldi diákok körülbelül egyötöde Kínából származik, de jelentős számban vannak kanadai, indiai, dél-koreai és brit hallgatók – a BBC azt is megemlíti, hogy a jelenleg beiratkozott nemzetközi hallgatók között van Belgium leendő királynője, a 23 éves Elisabeth hercegnő is.

Ha az intézmény összes külföldi kutatóját, oktatóját, ösztöndíjasát is idevesszük, a külföldi populáció eléri a Harvardon a tízezret. Minden szempontból hatalmas veszteség lenne a kiesésük, főként úgy, hogy a Harvard más fronton is kormányzati össztűzben áll. A Trump-adminisztráció áprilisban felfüggesztette költségvetési támogatásaikat is, mintegy 2,2 milliárd dollárt, miután az egyetem nem akarta elfogadni a támogatások feltételeit, köztük azt, hogy alkalmazkodjon az igazságügyi minisztérium új szerve, a Task Force to Combat Anti-Semitism követelményeihez, amelyek leginkább az Izrael-kritikus és palesztinpárti egyetemi polgárokra vonatkoztak.

Az az egyetem, amely a legtöbb külföldi diákot fogadta az Államokban a 2023-24-es tanévben, a New York-i Egyetem (NYU) volt, közel 28 ezer hallgatóval. A második helyen a bostoni Northeastern University áll 21 ezerrel, a harmadikon a Columbia Egyetem 20 ezerrel. De nemcsak az egyetemek és tudományos műhelyek, kutatóhelyek érezhetik meg a bizonytalanság hatását, a külföldi hallgatók jelenléte a gazdaság egésze számára is lényeges. A CNBC az NAFSA: Association of International Educators legfrissebb adatait szemlézi: eszerint az Egyesült Államokban tanuló nemzetközi hallgatók összesen 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai gazdasághoz a 2023-24-es tanévben. Egyedül Massachusetts államban közel 4 milliárd dollárt és 35 ezer munkahelyet jelent a hatásuk.

De mi a helyzet az Egyesült Államokban tanuló magyar hallgatókkal? A hazai diákságot külföldi egyetemekre felkészítő Milestone Institute oktatási igazgatója mellett két diákot is kérdeztünk a tapasztalataikról.