Mintapéldákkal és két nehezebb feladattal indult a középszintű matekérettségi
05.06.
Az idei matekérettségi első részének utolsó feladatán szakértők szerint sokan veszíthetnek pontokat.
oktatás
„Baráti” szöveg elemzésével indult az idei magyarérettségi
05.05.
A 2025-ös teszt a stílusirányzatok, műfajok, fogalmak mellett Arany Jánosra és Zrínyi Miklósra is rákérdezett, a második részben pedig egy Örkény-novella elemzése, illetve a történelmi események irodalmi feldolgozásainak ismertetése volt a feladat.
Nagy árat fizet Magyarország azért, hogy a NER emberei ott ülhessenek az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban
04.09.
Az EU kifogásai ellenére a kuratóriumok továbbra is tele vannak politikusokkal és NER-közeli szereplőkkel. Az eredmény: a Neumann János Egyetem 127,5 milliárd forint után fut, egyelőre hiába, a magyar egyetemek nagy részét pedig továbbra is kizárják az Erasmus+ programból.
A felsőoktatás lehetséges válasza a covidjárványra, a háborúkra és a válságokra: a traumaérzékeny pedagógia
04.03.
Ma már teljesen megszokottnak számít, hogy a diszgráfia, a diszkalkulia vagy az ADHD miatt a hallgatók különleges bánásmódot kérnek és kapnak a vizsgákon. A traumaérzékeny pedagógia mint mozgalom hasonló babérokra tör: célja, hogy a felsőoktatásban dolgozók felismerjék a trauma tüneteit, és a kurzusok tervezésében és vezetésében a traumatudatosság vezérelje őket.
Az ELTE lett a legnépszerűbb a felsőoktatásba jelentkezők körében
03.07.
Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Egyetemek cérnaszálon – öt hazai felsőoktatási intézmény, ahol „helyzet van”
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
A gyerekeket a bizonytalan jövőre kell felkészíteni, ezért a kreativitás legalább olyan fontos, mint a tananyag
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
Az eddigi rektorhelyettes, Darázs Lénárd lesz az ELTE új rektora
02.24.
Három jelölt volt versenyben, közülük az lett a befutó, aki 2017 óta már az ELTE vezetésében dolgozik. Pályázata alapján az új rektor az alapítványosítás helyett az állami fenntartás mellett teszi le a garast.
Egy hét múlva jön a rektorválasztás az ELTE-n, de túl nagy a csönd körülötte ahhoz képest, hogy mekkora a tét
02.17.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
A diákok nem veszik komolyan, az iskoláknak és a tanároknak túl nagy teher a kompetenciamérés
Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
Visszahozná az iskolákba a Bibliát, a latint és a memoritereket, bírálják az olasz oktatási minisztert
01.17.
„Ahelyett, hogy elkísérné a diákokat az új évezredbe, visszavinné őket az 1950-es évekbe. Mi lesz a következő? Visszahozza a fekete-fehér tévéket?” – kommentálta Giuseppe Valditara terveit az Öt Csillag Mozgalom.
Drámai mértékben csökken az állami finanszírozású hallgatói létszám, de a NER kedvenc egyeteme ez alól is kivétel
01.15.
Az ELTE-n 2062, a Corvinuson 800 férőhellyel csökken az államilag fizetett hallgatói keretszám. Van azonban néhány intézmény, ahol csodák csodájára több a hallgató: az egyik közülük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Sorban tűnnek el a humán szakok a felsőoktatásból, és ez nemcsak az egyetem eszméjének okoz kárt, hanem a demokráciának is
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
A technikumok nem az életre készítik fel a gyerekeket, hanem a pillanatnyi munkaerő-szükségletet próbálják kielégíteni
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.