
Mintapéldákkal és két nehezebb feladattal indult a középszintű matekérettségi
Az idei matekérettségi első részének utolsó feladatán szakértők szerint sokan veszíthetnek pontokat.
Az idei matekérettségi első részének utolsó feladatán szakértők szerint sokan veszíthetnek pontokat.
A 2025-ös teszt a stílusirányzatok, műfajok, fogalmak mellett Arany Jánosra és Zrínyi Miklósra is rákérdezett, a második részben pedig egy Örkény-novella elemzése, illetve a történelmi események irodalmi feldolgozásainak ismertetése volt a feladat.
Az EU kifogásai ellenére a kuratóriumok továbbra is tele vannak politikusokkal és NER-közeli szereplőkkel. Az eredmény: a Neumann János Egyetem 127,5 milliárd forint után fut, egyelőre hiába, a magyar egyetemek nagy részét pedig továbbra is kizárják az Erasmus+ programból.
Ma már teljesen megszokottnak számít, hogy a diszgráfia, a diszkalkulia vagy az ADHD miatt a hallgatók különleges bánásmódot kérnek és kapnak a vizsgákon. A traumaérzékeny pedagógia mint mozgalom hasonló babérokra tör: célja, hogy a felsőoktatásban dolgozók felismerjék a trauma tüneteit, és a kurzusok tervezésében és vezetésében a traumatudatosság vezérelje őket.
Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
Három jelölt volt versenyben, közülük az lett a befutó, aki 2017 óta már az ELTE vezetésében dolgozik. Pályázata alapján az új rektor az alapítványosítás helyett az állami fenntartás mellett teszi le a garast.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
„Ahelyett, hogy elkísérné a diákokat az új évezredbe, visszavinné őket az 1950-es évekbe. Mi lesz a következő? Visszahozza a fekete-fehér tévéket?” – kommentálta Giuseppe Valditara terveit az Öt Csillag Mozgalom.
Az ELTE-n 2062, a Corvinuson 800 férőhellyel csökken az államilag fizetett hallgatói keretszám. Van azonban néhány intézmény, ahol csodák csodájára több a hallgató: az egyik közülük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.