Azonnali, radikális béremelést követelnek nyílt levelükben a Képzőművészeti Egyetem dolgozói
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
A kormány tervei szerint tanárképzés indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a diplomatákat, a vízügyi szakembereket, a katonákat és a rendőröket is képzik. Az egyetemi oktatók attól tartanak, hogy a terv ELTE régóta zajló, lassú kivéreztetését is szolgálja. Mit mond erről az ötletgazda, a miniszterelnök politikai igazgatója?
Az amerikai professzorok ölre mennek érte, és vannak, akik a kréták Rolls Royce-aként emlegetik, de vajon mire megy a magyar táblákon a japán-koreai csoda?
A középiskolások most először vizsgáznak a 2020-ban bevezetett új NAT szerint, de mivel sok tanár korábbi tankönyvekből tanít, előfordulhat, hogy ismeretlen feladattípusokkal találják szembe magukat. Ha nem tudod, mi az a box-plot diagram, a THM vagy a gyűjtőjáradék, itt az ideje bepótolni.
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
Az a drasztikus és érthetetlen döntés, amelynek nyomán megszűnik a művészettörténet oktatása a magyarországi középiskolákban, azt eredményezi, hogy a vizuális kultúra értése és egyben uralása az elit kiváltsága marad.
Hatalmas vihart kavart az a középiskolai rangsor, amiből kiderül, hogy a legjobb magyarországi gimnáziumokba a legmagasabb társadalmi státuszú szülők gyerekei járnak. A lista összeállítóját a módszertanról és a következtetésekről kérdeztük.
Hosszú, tartalmas életpályamodell rajzolódik ki a hivatalos dokumentumból.
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
„Minden évben dühös leszek, amikor ilyen listákat látok, mert egyáltalán nem reflektálnak arra, hogy mit jelent az, hogy jó iskola” – mondja Berényi Eszter oktatásszociológus, aki a HVG top 100-as listája mellé készített egy alternatív listát, ami a szülők társadalmi helyzete szerint rangsorolja a gimnáziumokat. Elgondolkodtató eredményre jutott.
Egy diszlexiásnak pont az hiányzik a nyelvtanulásból, ami a legjobban motiválhatná: a sikerélmény. Egy budapesti nyelviskolában rájuk szabták az oktatást, kis csoportokban, sok visszajelzéssel.
Minek tulajdonítható az 1970-ben alapított, a hazai felsőoktatás egyik csúcsintézményének számító szakkollégium sikere? Aki válaszol: Chikán Attila és Ilyés Márton, A Rajk Szakkollégium modellje című, frissen megjelent kötet szerzői.