Múlt héten kánikula tombolt az országban, pénteken egyes helyeken a csúcshőmérséklet elérte a 39 Celsius-fokot. Eközben Dél-Európában néhol még ennél is melegebb volt, 42-43 fokos hőmérsékletekkel. A globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló hőséghullámok nemcsak kellemetlenek, hanem veszélyesek is: Nyugat-Európában 2000 és 2019 között évente átlagosan 83 ezer áldozatot követeltek.

De mi lenne, ha létezne egy technológiai megoldás, amivel védekezni tudnánk a hőség ellen? Az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban évente mindössze 20 ezren haltak meg hőséghullámok következtében, ami az európai adat kevesebb mint negyede. Ez a különbség, aminek mértékét a Financial Times megdöbbentően nagynak nevezte, főként a légkondicionálóknak és eltérő elterjedtségüknek tudható be. Míg az USA-ban a háztartások közel 90 százalékában van központi vagy utólag beszerelt klíma, Európában az otthonok nagyjából csak 20 százalékában.

„A légkondicionálók nagyon ritkák az európai otthonokban. Sok lakosnak így a perzselő hőséget ventilátorokkal, jégakkukkal és hideg zuhanyokkal kell átvészelnie” – festette le az amerikai olvasóknak valószínűleg szürreálisan ható helyzetet a CNN júliusban. Ezzel egy időben az X-en az amerikai techszcéna is felkapta a légkondikérdést, megbotránkozva azon, hogy Európa az USA-hoz képest mennyire elmaradott a hőséget elviselhetővé tevő eszközök terén – miközben ez nemcsak gazdasági és kulturális, hanem földrajzi és éghajlati okokra vezethető vissza.

Ledöbbentek az amerikaiak az európai légkondihelyzeten

„Ez a hőséghullám segít megérteni, miért neveznek minket [az amerikaiak] csóró európaiaknak” – írta július elején egy, akkor még a Tesla amszterdami részlegénél dolgozó X-felhasználó, aki arra panaszkodott, hogy bár az irodában megy a klímaberendezés, a lakása minden éjszaka egy szaunára emlékezteti, ami miatt teljesen kialvatlan. „A kínai sertésekkel jobban bánnak, mint az átlagos európai emberrel” – akadt ki egy Portugáliában élő felhasználó az X-en, miután megosztott egy videót, amelyen egy klímával felszerelt kínai disznóól látható.

Mások azon háborodtak fel, hogy az olaszországi Portofinóban „betiltották” a légkondicionálókat. „Ebből polgárháború lenne Amerikában” – írta az X-en Kache, egy korábban Elon Musknak dolgozó programozó és tech influenszer. A Firstpost tavalyi riportja szerint nem arról van szó, hogy a Genovához közeli városban betiltották volna a légkondihasználatot, hanem az illegálisan felszerelt, és szűk utcákat már lassan eltorlaszoló berendezések terjedését próbálták megakadályozni. „Nem azt szeretnénk, hogy az emberek szenvedjenek, vagy ne tudjanak aludni. Mindannyian a légkondira vagyunk már utalva. De Portofino egy nemzeti parkban található, így vannak szabályok, amiket be kell tartani” – mondta tavaly a Guardiannek a város polgármestere.

„Megdöbbentem, amikor nemrég megtudtam, hogy több európai hal meg a hőséghullámok következtében – nagyrészt a légkondicionálás hiánya miatt, mint amerikai lőfegyver által ejtett sebesülések következtében” – írta júliusban Tyler Cowen amerikai közgazdász a Free Pressen. Cowen cikkében felemlegeti, hogy az európai kormányok és önkormányzatok sokat tesznek azért, hogy megnehezítsék a légkondik beszerelését, miközben a magas energiaárak költségessé is teszik a működtetésüket. Mindebből, és saját európai tapasztalataiból azt vezeti le, hogy a korábbi évtizedekhez képest a történelmi emlékek, sem mint az európai életszínvonal vonzzák, amikor a kontinensre látogat. „2025 körül az a szubjektív érzésem, hogy az amerikai életszínvonal 20-30 százalékkal magasabb mint Nyugat-Európában. És ez a különbség valószínűleg nőni fog” – írta.

Egészen máshonnan közelíti meg a légkondikérdést Emma Beddington brit szabadúszó újságíró. „A légkondicionálók mérhető módon károsak, de azt gondolom, hogy filozófiailag is problémásak. A hűtés kényelmet ad, elviselhetővé téve az elviselhetetlent, legalábbis most még” – írta júliusban a Guardianben. Bár azt nem vitatja, hogy a kisgyermekeket, időseket és veszélyeztetetteket légkondival kell védeni a hőségtől, a technológiát menekülőútnak tartja. Beddington szerint ha valaki tud venni magának egy személyes hűsítő buborékot, hogy ne érezze a hőséget, akkor a kiáltó sürgőssége annak, hogy valamit kezdeni akarjon a bolygó felforrásának problémájával, a távlatokba vész.