A Föld lakosságának háromnegyede használja az internetet, több milliárdan lógnak különböző közösségi platformokon, miközben rohamosan fejlődik a mesterséges intelligencia. Ehhez képest a választói preferenciákat mérő közvélemény-kutatások jellemzően a mai napig 1000 fő megkérdezésével és bevett statisztikai eljárásokkal zajlanak, nemcsak Magyarországon, hanem például az USA-ban is.

„A világszerte használt közvélemény-kutatási módszertan ugyanarra a rendszerre épül, amit az 1930-as években dolgoztak ki. Ezerfős minta, ami ha valóban véletlenszerű és reprezentatív, akkor a normál eloszlás matematikájára támaszkodva képet kapsz arról, hogy az emberek hogyan gondolkodnak. A fizikusaink azonban azt mondták, hogy ha ma találnák ki a közvélemény-kutatást, akkor nem így csinálnák. A helyes megközelítés több százezer fős, ideális esetben több millió fős minták gyűjtése és gépi tanulással történő elemzése lenne, ami gyorsabb, olcsóbb és pontosabb rendszert eredményez” – mondta 2017-ben a Nudgestock viselkedéstudományi konferencián Dominic Cummings. A brit kampányguru egy hasonló módszert a gyakorlatban is kipróbált, ráadásul sikeresen: ő vezette a Vote Leave kampánystábját, amelynek tevékenysége nyomán egy évvel korábban a Brexit-pártiak kerültek többségbe a Nagy-Britanniában rendezett népszavazáson, és az Egyesült Királyság kilépett Európai Unióból.

Az elmúlt évek big data forradalma közepette számos olyan kutató akadt, aki esetenként millió fős, online mintákon alapuló felméréseket végzett – többek között a covidjárvány hatásairól vagy a klímaváltozással kapcsolatos attitűdökről. Miközben az amerikai Carnegie Mellon Egyetem Delphi kutatócsoportjának covidos felmérését pontatlansága miatt néhány évvel ezelőtt kemény kritikák érték a Nature-ben, a világ egyik legelismertebb tudományos folyóiratában, a politikai közvélemény-kutatásban kezdett elterjedni egy új, ígéretesebb statisztikai modellezési technika, ami több tízezer vagy akár százezer fő megkérdezése alapján ad választási előrejelzéseket az egyes választókerületek szintjén – az Egyesült Királyságban szerzett eddigi tapasztalatok alapján viszonylag megbízhatóan.

1,2 millió fős klímafelmérés

Néhány évvel ezelőtt az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) fel kívánta mérni, hogy mit gondol a világ közvéleménye a klímaváltozásról és a klímapolitikai döntésekről. A vizsgálat, aminek eredményeit 2021 elején tették közzé, 50 országból 1,2 millió válaszadó véleményét fogja össze, így a Peoples’ Climate Vote nevű kezdeményezés az addig lefolytatott legnagyobb közvélemény-kutatás volt a klímaváltozásról. Az Oxfordi Egyetem segítségével végzett kutatáshoz innovatív módszert választottak: a felmérésben résztvevőket mobilos játékokban megjelenő hirdetéseken keresztül vonták be.

Szintén hatalmas mintával dolgozott a Carnegie Mellon Egyetem Delphi csoportja, ami 2020 tavaszától 2022 nyaráig vizsgálta a covidjárvány lefolyását és hatásait az Egyesült Államokban. Az egyes időszakokban heti szinten 250 000 válaszadó bevonásával zajló kutatás többek közt azt kívánta felmérni, hogy mennyien betegedtek meg, milyen gyakori a maszkhasználat, mennyien tesztelnek a vírusra, mik a járvány mentális egészségre gyakorolt hatásai, és mekkora az oltási hajlandóság a társdalomban.