Aki Magyarországon járt iskolába, és valaha volt menzás, szinte biztosan megtapasztalta az ételek jellegzetesen semmitmondó ízét, és a változatosság hiányát. Bár a közétkeztetést európai uniós irányelvek szerint kell megvalósítani, és papíron teljesülnek is a menüsor változatosságára és az ételek tápanyagtartalmára vonatkozó szabályok, mégis régiónként, sőt településenként is nagyon eltérő az iskolai koszt minősége. Van, ahol már bevezették a svédasztalos menzát – el is látogattunk egy budai általános iskolába, hogy megnézzük, ez hogyan működik, és milyen minőségű ételeket szedhetnek maguknak a gyerekek.

Ugyanakkor nemcsak Magyarországon okoz nehézséget a menza kínálatának egységessé tétele, hanem például Csehországban is, ahol a jelenség egyik fő oka az iskolai konyhákon uralkodó munkaerőhiány. A külföldi példák azonban változatos képet festenek a gyerekétkeztetés szerepéről: Finnországban a gyerekek kollektívaélményének megteremtése a cél, míg Hollandiában és Dániában olyannyira nem paternalista az állam, hogy a támogatott gyerekétkeztetésről is csak hírből hallottak.

Magyarországon az önkormányzatok felelnek a közétkeztetésért, beleértve az oktatási intézményeket is, így vagy az iskolai konyhán főzik az ételt, vagy egy külsős vállalkozót bíznak meg annak beszállításával. Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KözSzöv) Egyesület kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, hogy az iskolai étkeztetést 30-40 százalékban kiszervezett formában vállalkozások végzik. Kivitelezőtől függetlenül az Európai Unió által meghatározott szabályoknak kell megfelelnie az ételeknek: az étrendben kell lennie gyümölcsnek, zöldségnek, tejnek és megfelelő mennyiségű húsnak is. Magyarországon ezeket az irányelveket a 2015-ben hatályba lépett közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi EMMI rendeletben adaptálta a kormány.

A svédasztalos megoldással is kísérleteznek már itthon

Az élelmiszercsoportok gyakoriságának előfordulását, a tápanyagtartalmat és a kimért adagokat az élelmezésvezető ellenőrzi, míg az élelmiszerbiztonság és a higiéniás körülmények ellenőrzése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hatásköre. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás ugyanakkor elmondta, jelentős minőségbeli különbségeket okoz, hogy míg egy falusi konyhán a szakácsok például 400-500 gyerekre főznek, addig egy nagyvárosban akár ötezer gyerek étkeztetését is meg kell oldani, így a nagy mennyiség a minőség és az ízvilág rovására mehet.

Ráadásul az ételek élvezeti értékét nemcsak maga az íz és az összetevők minősége adja, hanem a tálalásuk is. Ezért kísérleteznek Magyarországon is a svédasztalos rendszer bevezetésével: a gyerekek vagy két-háromféle főétel közül választhatnak, és azt saját maguknak szedhetik ki, vagy csak egyféle étel van terítéken, de a leves, a főétel és a köret mennyiségéről ők döntenek. Bár vannak kritikák arra vonatkozóan, hogy a kétféle menüsor svédasztalos tálalása miatt a később érkezők lecsúsznak a népszerűbb ételekről, Páger elmondta, hogy azokban az iskolákban, ahol már bevett szokás a svédasztalos rendszer, úgynevezett puffer ételeket tartanak a konyhán, hogy kipótolják a kifutó ételeket, illetve számos helyen harmadik, „C” menüt is biztosítanak.

A svédasztalos módszert már tavaly tavasszal elkezdték bevezetni a budapesti második kerületi iskolákban, és 2025 év elején a harmadik kerületben is elindult a bevezetési folyamat. Ekkor Óbuda-Békásmegyer önkormányzata a kerület összes iskoláját arra buzdította, hogy csatlakozzanak a svédasztalos kezdeményezéshez, amelynek második és teljes bevezetési hulláma idén márciusiban ér majd véget. Január elején a Dr. Béres József Általános Iskola Keve utcai létesítményében idén másodikként indult el a svédasztalos menza, míg az intézmény Királyok útjai tagiskolájában már november óta működik az úgynevezett szabadszedéses étkeztetés – ide látogattunk el mi is.

Megkóstoltuk, hogy mit esznek a gyerekek

A harmadik kerületi általános iskola ebédlőjében hosszú asztalok sorakoztak kétoldalt, egymás mögött 4-5 sorban, középen pedig kis melegentartó pultok álltak, levest, három különböző főételt és salátákat kínálva. A pult legelején két átlátszó, műanyag tetejű dobozban lehetett megnézni az aznapi ételek mintáját, és az ebédeltető tanár még a bejáratnál felsorolta a gyerekeknek a menüt. Az iskolások repetázhattak is, kizárólag tiszta, még nem használt tányérokba szedve az ételt, amit a diákok könnyedén be is tartottak. Pénteken, amikor mi is kipróbáltuk az iskola menzáját, paradicsomleves, csirke nuggets borsós rizzsel, tarhonyás hús és túrós cicinka (közismert nevén túrós nudli) volt terítéken. A feltehetően előfagyasztott húsnak és a köretnek is markáns íze volt, míg a túrós cicinkát nem cukrozták túl.

A két, velünk egyszerre ebédelő osztály természetesen mozgott a svédasztalos rendszerben, a gyerekek meglehetősen fegyelmezetten szedtek és repetáztak az ételekből – természetesen a nuggets rizzsel volt a legnépszerűbb választás. A svédasztalos rendszer jóval vonzóbb a gyerekek és szüleik számára, mint a hagyományos étkeztetési forma: az igazgatóhelyettes a helyszínen elmondta, hogy az új szisztéma bevezetése óta nőtt a menzára járók száma. Novák Zsolt, a III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézményének igazgatója a Qubit kérdésére elmondta, hogy a kerület azon iskoláiban, ahol svédasztalos étkeztetés működik, iskolánként körülbelül 5 százalékkal megnőtt a menzai részvétel aránya.

„Jóval kevesebb panasz érkezik az ebéd mennyiségére, illetve minőségére, nagyot nőtt a fogyasztói elégedettség, és kimutathatóan kevesebb az ételhulladék a szabadszedés bevezetése óta” – tette hozzá Novák. Ezt az általános iskola igazgatóhelyettese is alátámasztotta, ugyanis a tapasztalatai szerint a naponta változó menüsor ételei zömében elfogynak. Novák kérdésünkre elmondta, hogy a kerület iskoláiban egységesen a Hungast Csoport szolgáltatja az étkeztetést, az általuk működtetett Szupermenza nevű svédasztalos rendszerben. A cég az ország több pontján, így vidéken és Budapesten is munkahelyi- és iskolai étkeztetéssel foglalkozik. Ugyanakkor a Google értékeléseik csak 2,3 csillagot értek el, és több véleményező is panaszkodott a cégcsoport által szolgáltatott ételek minőségére, illetve mennyiségére is.

A gyerekétkeztetéstől sem marad távol a politika