„Az ellátásbiztonságot nem fenyegeti közvetlen veszély, bár egyes üzemanyagok készletei szűkösek” – olvasható az Európai Bizottság múlt szerdán kiadott AccelerateEU – Energy Union című javaslatcsomagjában. Ezzel a dokumentummal az Európai Unió a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaválságra reagál, és saját energiakészleteinek megerősítését szorgalmazza. Az EU energiaraktárainak koordinálását és a tagállamok szorosabb együttműködését szorgalmazó javaslatcsomagot több hasonló EU-s irányelv is megelőzte: az orosz-ukrán háború kitörése után az unió fokozatosan elkezdte elzárni az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) és kőolaj csatornáit. Ez a gazdaságpolitikai döntés az április 12-én leváltott Fidesz-kormány propagandájának egyik fő üzenetévé vált: az orosz fosszilis energia deficitjének lehetséges negatív következményeivel és az Európai Unió elhibázottnak titulált stratégiai döntéseivel rendszeresen teleharsogták a sajtót. Ennél ígéretesebbnek tűnnek a május elején kormányt alakító Tisza Párt tervei, amelyek szerint az új kormány diverzifikálja majd Magyarország energiaforrásait, és felülbírálja az Oroszországgal kötött, energiaimportra vonatkozó szerződéseket. Emellett vannak olyan megállapodások, amiket a hamarosan megalakuló kormány újrakötne Oroszországgal, miközben az esetleges nagyobb léptékű stratégiai döntések egyelőre ismeretlenek.

Miután február 28-án az Egyesült Államok és Izrael közösen megtámadta Iránt, a bizottság olyan új irányelvvel reagált a globális energiakrízisre, ami a tagállamok közötti szoros és kiegyensúlyozott együttműködés erősítésére helyezi a hangsúlyt. A bizottság azonnali fellépéseként fogalmazta meg, hogy „elősegíti a gáztárolók feltöltésére irányuló nemzeti intézkedések koordinációját”, azaz igyekszik összehangolni az energiapiaci szereplők vásárlásait, hogy elkerülhető legyen az egy időben történő, megnövekedett mennyiségű vásárlások okozta áremelkedés. A bizottság azt ígéri a dokumentumban, hogy felméri az unió kőolaj-finomító kapacitásait, majd ennek megfelelően olyan intézkedéseket hoz, amikkel a tagállamok maximalizálhatják az üzemek kihasználhatóságát; emellett – ha szükségessé válik – a bizottság segíti a tagállamokat az olajtartalékok felszabadításának menedzselésében is. A tervezet jelentős vállalása, hogy az Európai Bizottság májustól létrehoz egy üzemanyag-megfigyelőközpontot (Fuel Observatory), ami nyomon követi az EU-ban előállított üzemanyag exportját, az unión kívülről érkező energiahordozók importját, és számon tartja az EU-ban rendelkezésre álló készleteket.