Magyar kutatók szenzációs felfedezése az emberi agy eddig nem ismert idegpályája
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében.
A közlemény szerint a szóban forgó területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése így valóságos szenzáció.
Az agykéreg és a talamusz között már számos kapcsolat ismert volt korábban is, de az újonnan felfedezett pálya az agykéreg homloklebenyét, a frontális kérget köti össze a talamusszal. A rangos Nature Neuroscience folyóiratban megjelent kutatást ismertető tanulmány első szerzője Hádinger Nóra, a kutatócsoport vezetője pedig Acsády László.
„Az első gondolata az embernek ilyenkor nem az, hogy felfedezett egy új pályát, hanem az, hogy valami hiba történt, például rossz sejteket jelöltem meg, vagy más sikerült félre. Így ezután még számos kísérletet kellett végeznünk ahhoz, hogy teljes mértékben megbizonyodhassunk afelől, hogy valóban egy eddig nem látott kapcsolatot fedeztünk fel” – nyilatkozta az MTA honlapjának Hádinger Nóra. Mint mondta, eredetileg nem is egy új idegpályát kerestek, de aztán észre vették, hogy a tankönyvi adatokkal szemben a frontális kéregből induló idegeknek a talamusz gátlómagjában is vannak szinaptikus végződéseik.
Acsády László szerint a kutatás jelentőségét az adja, hogy a frontális kéreg az emberben nagyon fejlett, és nagyon összetett működést tesz lehetővé. „Így a legtöbb, rengeteg embert érintő neurológiai betegség, például a Parkinson-kór, a skizofrénia vagy az Alzheimer-kór elsődlegesen a homloklebenyt érinti. Minthogy a kéreg ötödik rétege az egész agykéreg legfontosabb kommunikációs kimenete, az itt lévő sejtek feltehetően fontos szerepet játszanak e betegségek kialakulásában is. Sőt, az sem kizárható, hogy konkrétan ez az újonnan felfedezett kapcsolat is befolyásolhatja, hogy a különböző neurológiai betegségek milyen módon jelennek meg” – idézi Acsádyt az MTA honlapja.
(Via MTA)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: