Miközben Kínának a mesterséges intelligencia leglátványosabb és legnépszerűbb területén, a chatbotok versenyében idén már voltak nagy dobásai, a háttértechnológiákat illetően hátrányból indult neki ennek a csatának, hiszen az AI infrastruktúrájának alapját jelentő fejlett chipek gyártásához szükséges berendezésekkel csak a nyugati országok rendelkeznek, és azok mindent meg is tesznek, hogy a technológia ne juthasson el Kínába. De ahogy a kínai chatbot, a DeepSeek esetén is felmerült, hogy azt az amerikai OpenAI-tól lopták, a Reuters exkluzív értesülései szerint most a chipgyártó gépek tervrajzait is sikerült megszerezni egy éveken át tartó kémjátszma eredményeként.

Arról már a Qubiten is sokat írtunk, hogy miért olyan fontos a chipgyártás: a 21. században a fejlett társadalmak mindennapi élete szinte elképzelhetetlen az elektronikus és digitális eszközök nélkül, amelyek folyamatosan fejlődő teljesítményét a mikrochipek határozzák meg – legyen szó okostelefonról, számítógépről, autóról, hűtőről, mosógépről, orvosi, katonai és biztonsági eszközökről. A fejlődés kulcsa abban rejlik, hogy mennyi tranzisztort sikerült rásűríteni egyetlen félvezető lapkára, és mivel ma már mindössze néhány nanométeres precizitású technológiákkal dolgoznak, egyre komolyabb berendezésekre van szükség ezek legyártásához. Olyannyira, hogy a csúcstechnológiás gépek gyártásának know how-jával egyetlen holland cég, az ASML rendelkezik, amely az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetséges országokkal (Japán, Dél-Korea, Tajvan) együttműködésben őrzi a hétpecsétes titkot.

Ennek ellenére úgy tűnik, Kína most túljárt a nyugatiak eszén: a Reuters szerint az egykor az ASML-nél dolgozó mérnökök vezényletével titokban elkészítették az első kínai extrém ultraibolya hullámhosszú (EUV) litográfiás berendezés prototípusát, amely egyelőre ugyan elmarad a legfejlettebb nyugati chipgyártó gépek teljesítményétől, de a lényeg a megszerzett tudás, aminek továbbfejlesztésével akár már 2028-ra betemethetik az USA és Kína közötti technológiai szakadékot.

Made in China 2025

Az EUV litográfiás gépek az extrém ultraibolya fény sugarait használják, hogy ezerszer vékonyabb áramköröket véssenek szilícium lapkákra, mint egy emberi hajszál. Az így készülő chipek processzorokra, illetve különböző grafikus vagy más gyorsító kártyákra (GPU, TPU és társaik) kerülnek, amelyek jelentős része manapság olyan adatközpontokba vándorol, ahol az AI-eszközök és a chatbotok alapját képező nagy nyelvi modellek fejlesztése, tanítása és nem utolsósorban mindennapi működtetése zajlik. Vagyis ezekben a nagy szervercsarnokokban nemcsak az új AI-modellek okosítását végzik, hanem itt dolgoznak a gépek akkor is, amikor valaki a ChatGPT-től kérdez, vagy képet, videót generál.

Jelenleg csak az ASML gyárt kereskedelmi forgalomban kapható EUV-rendszereket, amelyek mérete egy iskolabuszéval vetekszik – egyenként körülbelül 250 millió dollárért. Ezek az eszközök nélkülözhetetlenek a 7 nanométeres és az alatti node-okon történő chipgyártáshoz, amelyeket olyan vállalatok használnak, mint a Nvidia, az AMD, a TSMC, az Intel és a Samsung.

Kína azonban már 2018-tól nem fér hozzá ehhez a technológiához, az Egyesült Államok vezetése ekkor kezdett nyomást gyakorolni Hollandiára, hogy szüntesse be az EUV-berendezések értékesítését Kínába, ahol így kénytelenek a régebbi, mély ultraibolya (DUV) hullámhosszú gépeket használni a chipgyártáshoz. Így ma legalább egy generációnyi szakadék tátong az amerikai és a kínai technológia között, és ennek fenntartása az AI-verseny és a katonai fejlesztések szempontjából is fontos a nyugati országoknak. Hszi Csin-ping kínai elnök azonban az idén májusban bejelentett Made in China 2025 kezdeményezés részeként alaposan megtolta pénzzel az ország high-tech iparágát. Többek között a chipgyártásban érdekelt vállalatok (SMIC, Huawei) is több milliárd dollárnyi támogatást kaptak, és nemcsak kutatás-fejlesztésre, hanem arra is, hogy nyugati vagy épp tajvani cégektől elcsábítsák a legképzettebb szakembereket.

A Reuters szerint ennek eredményeként sikerült is egy működő EUV-gép prototípusát megépíteni egy szupertitkos sencseni laboratóriumban. A hírügynökség információi szerint már 2025 elején elkészült gigaberendezés szinte az épület egy teljes emeletét betölti, és a mai napig intenzíven tesztelik a képességeit; extrém ultraibolya fény előállítására már képes, de a működő chipek gyártása még várat magára. A projekthez közel álló források szerint a fejlett chipek gyártása akár már 2028-ban megkezdődhet, de az üzem 2030-as beindítása reálisabb cél lehet.

Minden mérnököt külön kamerával figyelnek a szupertitkos, ottalvós projektben

Ez az áttörés egy hat éven át tartó, a kínai kormány által irányított erőfeszítés gyümölcse, amelyet az atombomba kifejlesztésével végződő – és hathatós magyar segítséggel létrejött – amerikai Manhattan tervhez hasonlítanak. A kínai projektet az a Huawei koordinálja, amelyet 2019-ben kémkedési gyanú miatt gyakorlatilag kitiltottak az Egyesült Államokból, de a munka számos kínai techcég és kutatóintézet bevonásával, több ezer mérnök és tudós részvételével zajlik, maximális titoktartás mellett. A toborzás során sikerült olyan kínai származású mérnököket is találni, akik korábban az ASML-nél dolgoztak, így jól ismerik a legfejlettebb chipgyártó gépek működését – de az sincs kizárva, hogy már ottlétük során ellophatták az azok működését leíró dokumentumokat, hiszen fejből valószínűleg nehéz lenne felidézni a bonyolult berendezések tervrajzát.

A munka szempontjából legfontosabb mérnökök hamis személyazonosságot is kaptak, hogy véletlenül se derüljön ki a részvételük. A Reuters szerint egyikük a bőkezű aláírási bónusz mellé álnevet tartalmazó igazolványokat is kapott, és arra utasították, hogy kollégái előtt se fedje fel valós identitását. A Huawei gyáraiban és kutatóhelyein gyakran csak hétvégén engedik haza a dolgozókat, a legtitkosabb tevékenységet végző részlegeken dolgozók pedig telefont sem használhatnak, és minden egyes mérnök munkaterületét külön kamerával figyelik. „A csapatokat egymástól elszigetelten tartják, hogy megőrizzék a projekt titkosságát. Nem tudják, hogy a többi csapat min dolgozik” – mondta a hírügynökség egyik forrása.

A holland titkosszolgálatok idén áprilisban jelentették, hogy Kína „kiterjedt kémkedési programokat folytatott, hogy fejlett technológiákhoz és tudáshoz jussanak hozzá nyugati országokból”, ami magában foglalta a nyugati tudósok és high-tech cégek alkalmazottjainak toborzását is. A Reuters szerint az így elcsábított szakemberek a szerződésük megkötésével egyből 3-5 millió jüanos (140-230 millió forintos) aláírási bónuszhoz jutottak hozzá, és a kettős állampolgárságért egyébként nem rajongó országban nemcsak kínai útlevelet kaptak, de megtarthatták eredeti állampolgárságukat is.

Bár az ASML berendezéseinek alapjait ezek szerint már Kínában is jól ismerik, a holland cég beszállítóinak (ilyen a precíziós optikát szállító német Carl Zeiss) technológiáit egyelőre nem tudják másolni, így kénytelenek hazai alternatívákra támaszkodni. Ennek megfelelően a prototípus technikailag elmarad az ASML rendszereitől, és mivel a miniatürizálást sem sikerült megoldaniuk teljesítményvesztés nélkül, a kínai EUV-gép mérete nem iskolabusznyi, hanem egy egész emeletnyi. Az ASML ugyan betartja a szabályokat, de aktívan lobbizik a még szigorúbb korlátozások ellen, azzal érvelve, hogy Kína már rendelkezik katonai szintű kapacitással – a kínai eladások 2024-ben az ASML bevételének 36 százalékát tették ki, de 2025-ben ez várhatóan jelentősen csökken.

A chipháború soha nem érhet véget

Míg a 2018 óta tartó chipháborúban a nyugati országok elsősorban a csúcstechnológiák Kínába tartó exportját igyekeznek visszaszorítani, Kína – azok legnagyobb termelőjeként – a chipgyártáshoz szükséges ritkaföldfémek kivitelét korlátozza egyre komolyabban, ami globális hiányhoz is vezetett már, de októberben még tovább szigorítottak a korlátozásokon. Az USA és Kína között zajló kereskedelmi tárgyalások azonban mindig tartogatnak meglepetéseket: október végén Donald Trump és Hszi Csin-ping megállapodott a vámháború felfüggesztéséről, és az Nvidia közbenjárására Kína már a fejlett H200-as chipekhez is hozzáférhet.

A piszkos eszközöket is magába foglaló versengés ettől még nem áll meg: ahogy a Reuters is írja, az ASML még 2019-ben pert nyert egy kínai mérnök ellen, akit azzal vádoltak, hogy a cég korábbi alkalmazottjaként üzleti titkokat lopott el és adott tovább, de a 845 millió dolláros ítéletet azóta sem sikerült behajtani rajta – a mérnök csődöt jelentett, és azóta is Pekingben tevékenykedik a kínai állam alkalmazásában.

Azt egyelőre a kínai informátorok sem valószínűsítik, hogy még ebben az évtizedben egálba kerülhetne az amerikai és a kínai chipgyártás és AI-ipar, de ha sikerrel jár a kínai kémjátszma, és a Made in China 2025 program is révbe ér, a 2030-as évekre megfordulhatnak az erőviszonyok.