A James Webb űrteleszkóp segítségével egy olyan citromalakú bolygót fedeztek fel a Chicagói Egyetem kutatói, amely eddig lehetetlennek hitt körülmények között jött létre. Az égitest egy gyorsan forgó neutroncsillag (pulzár) körül kering, és az eddig megfigyelt exobolygóktól (vagyis olyan bolygóktól, amelyek a Naprendszeren kívül keringenek) eltérően molekuláris szenet tartalmaz a légköre – írja a New Scientist. Az eredetileg az Astrophysical Journal-ban megjelent kutatásban a kaliforniai Stanford Egyetem magyar fizikusa, Beleznay Maya is részt vett.

„Ahhoz, hogy molekuláris szén legyen a légkörben, gyakorlatilag mindentől meg kell szabadulni: az összes oxigéntől, az összes nitrogéntől, és egyszerűen nem tudjuk, hogyan lehetséges ez” – nyilatkozta a Chicagói Egyetem kutatója, Michael Zhang. A Földtől 2000 fényévre lévő, PSR J2322-2650b elnevezésű exobolygó által kibocsátott fény spektruma nem mutatta a megszokott víz- és szén-dioxid-jegyeket – amelyek jellemzően jelen vannak a Jupiter-tömegű bolygók körül –, helyette a kutatók szénmolekulák jelenlétét figyelték meg.

A kutatók egyelőre nem tudják hogyan alakulhatott ki a bolygó: a gazdacsillaghoz annyira közel kering az égitest, hogy a gravitáció hosszúkás, citromszerű alakzatra torzította. Ráadásul az exobolygón egy teljes év csupán 7,8 óráig tart, a leghidegebb pontja is 650 °C fokos, és ellentétben a többi ehhez hasonló bolygóval, a szél az égitest forgási irányával ellentétesen fúj. Zhang szerint ezen tulajdonságai miatt az exobolygó egy „gonosz citromra” emlékeztet.