agykutatás

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.

Agybajt okoz a szakítás

Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.

Az edzés az agyat is fiatalítja

Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.

Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak

Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.

Az Alzheimer-kór egyik első tünete lehet a szundítás

A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.