A rendszeres kokainfogyasztás megváltoztatja a génkifejeződést
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
agykutatás
Miniatűr emberi agyakkal kísérleteznek a Nemzetközi Űrállomáson
Minél közelebb jutunk a kutatók céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság. Szabad ezt?
Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Az Alzheimer-kór egyik első tünete lehet a szundítás
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
100 órán át készült ez a minden eddiginél részletesebb MRI-felvétel az emberi agyról
A felvétel száz órán keresztül készült, a képektől komoly eredményeket várnak. Az agy tulajdonosa tudományos célokra ajánlotta fel a szerveit, most olyan apró részleteket is tanulmányozhatnak, amilyeneket eddig még soha.
Tudományos áttörés: először sikerült agyi jelekből mesterséges beszédet formálni
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Magyar kutatók elsőként publikálták, hogy működhet igazából az emberi agy idegsejthálózata
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Miért rohan egyre gyorsabban az idő, ahogy öregszik az ember?
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet
A mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, a skim readingnél, végleg elveszíthetjük a szemlélődés és a kritikus gondolkodás képességét.
Elektromos agyi stimulációval előznék meg a bűncselekményeket
A fizikai erőszak szándékát 47, a szexuális bántalmazásét 70 százalékkal sikerült csökkenteni egy kísérlet résztvevőiben.
Tisztára, mint a Mátrixban: gondolatokat ültettek két majom agyába
A filmet idéző kísérletből kiindulva sikerülhet összekötni egymással az agy olyan részeit, amelyek már nem kommunikálnak egymással, és ez a stroke-osokon is segíthet.