A koncentráció befolyásolja az ember szívverését és légzését is, így lehetséges, hogy még csak nem is kell egy helyen és időben lenni másokkal ahhoz, hogy létrejöjjön a szívverés szinkronja.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
A sok kávézás egy friss kutatás szerint jelentősen megnöveli a demencia és a sztrók kockázatát. Bár ez elkeserítheti a kávérajongókat, jó hírnek tűnik, hogy a mérsékeltebb kávéfogyasztás nincs ilyen hatással a szervezetre.
Lakatos Péter a Semmelweis Egyetemen tanult idegtudományt, majd New Yorkban ért el áttörő eredményeket az agyi aktivitás rögzítésében – olyan tanulmányokkal, amelyekre máig hivatkoznak az agykutatók. A Nature idegtudományi lapja életműve méltatásával búcsúzott a fiatalon elhunyt kutatótól.
Az archoz hasonlító tárgyak felismerésekor az agy ugyanazokat a mechanizmusokat használja, mint az emberi arcok esetében, derül ki egy frissen bemutatott kísérletből. Néha téved, de a kiváltott érzelmek ugyanazok.
Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.
A Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportja öt asztronauta téri-vizuális teljesítményét vizsgálta a Nemzetközi Űrállomáson.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy 14 hónapja balesetezett férfit és egy 2 és fél éve kómában fekvő nőt napok alatt sikerült minimálisan tudatos állapotból kommunikációképessé tennie a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak, mindössze egy fejre rögzített készülékkel, tízperces kezelésekkel.
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
A digitális oktatás a fejlett országokban egyre jobban kiszorítja a kézírást, de fontos lenne, hogy a gyerekek megtanuljanak kézzel írni. Bár a billentyűzettel hatékonyabban dolgozhatunk, a kézírás a szenzomotoros készségek és a memória fejlődésére is jó hatással van.
A gerincvelői folyadék átrendeződik, és az agy a koponya teteje felé mozog, de ez még semmi: három, a mozgásért felelős agyi területen is megnövekedik a szürke- és a fehérállomány.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
Az agyi régiók fokozatos leállása okozhatja, hogy sokaknak lepörög a szemük előtt az életük, míg mások alagútban futnak a fény felé a halálközeli élmény során. Egy neves agykutató szerint ez spirituális esemény helyett pusztán az oxigén, a vér, az agy és az elme játéka.
A Covid-19-et légzőszervi betegségként ismerte meg a világ, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói, élükön Zuker professzorral úgy vélik, megtalálták az állatvilágban széles körben tapasztalható cukorimádat élettani okát, amely az embereknél is addiktív viselkedést válthat ki, és magyarázatot ad arra, miért nem pótolják a mesterséges édesítőszerek a valódi cukrot.
A Kaliforniai Egyetem agykutatói fMRI-felvételekre eresztettek egy algoritmust, amely pontosan felmérte a kísérletben részt vevők együttérző-képességét.
Majmokon már sikeresen tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét az altatásból való felébresztéshez, és a makákók agyában, úgy tűnik, sikerült megtalálni a tudatosságért felelős régiót.
Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
A Monty Python második elhunyt tagja a londoni University College neurológiai intézetének adományozta a szervet, hogy a kutatók jobban megismerhessék a halálát okozó ritka betegséget.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
A romániai árvaházakban nevelkedett gyerekek agya felnőttként 8,6 százalékkal kisebb volt kortársaikénál, hiába fogadták örökbe és szerették őket később – derült ki egy friss kutatásból.
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint az általuk felfedezett sejtközi agyi kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
Az azonosított sejtcsoport aktiválása egerekben éppen azokat a válságreakciókat váltotta ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását. Esélyes, hogy a mechanizmus embereknél is működik.
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a november 14-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A rendszer akár 3 hónapig vagy még tovább is tökéletesen működhet. Először a gyógyszerkutatásban, később a mesterséges szervnövesztésben hasznosulhatnak a friss eredmények.
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
Minél közelebb jutunk a kutatók céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság. Szabad ezt?
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
A felvétel száz órán keresztül készült, a képektől komoly eredményeket várnak. Az agy tulajdonosa tudományos célokra ajánlotta fel a szerveit, most olyan apró részleteket is tanulmányozhatnak, amilyeneket eddig még soha.
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.