Az Egyesült Államok orvostudományi kutatásait finanszírozó NIH a következő 5 évben félmilliárd dollárral támogatja a BRAIN 2.0 projektbe bevont amerikai, európai és japán kutatóintézetek, tudományos műhelyek munkáját.
A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A frissen publikált eredmények birtokában az is pontosabban megérthetővé válik, hogy mi történik az agyban a különböző viselkedési zavarok, például a függőség esetén.
A két hónapon keresztül, minden nap elfogyasztott cukros üdítőital memóriazavarokat és kognitív problémákat okozott a rágcsálóknál.
Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
Az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoportja 12, 16, illetve 20 éves fiatalok agyi tevékenységét vizsgálta teljes éjszakás alvás alatt.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.
A jövőt ugyan nem látja, de a múltból számos helyes következtetésre tud jutni az emberi agy. Ez a képessége nem a jóslásban segíti, hanem a világ összefüggéseinek megértésében és olyan tudnivalók elsajátításában, mint például az anyanyelv. A Qubit csapata az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoport laboratóriumában forgatott.
Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.
Az Elon Musk-féle Neuralink még lyukakat fúr a makákók és malacok koponyájába, de a Nankaji Egyetem kutatói most vénán keresztül helyeztek elektródákat egy kecske agyának érfalára, ami új utakat nyit az agy-számítógép interfészek kutatásában.
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
A Harvard kutatói szerint a kutatás eredményei alapján a jövőben akár kezelni is lehet a tüneteket olyan esetekben, amikor már azok jelentenek veszélyt a betegre – például túl magas láz vagy kóros étvágytalanság esetén.
Az ELTE etológia tanszékének kutatói legújabb tanulmányukban az örökítőanyag aktivitásának változását vizsgálták családi kutyákban. Eredményeik szerint a génkifejeződésben az öregedés során inkább mennyiségi, mint minőségi változások zajlanak.
Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.
A böjtölés vallási szokásból nőtte ki magát tudományos alaptétellé, és mióta tovább élnek az emberek, még fontosabb, hogy a kognitív egészséget megőrizzük, ezért az idegtudomány is kutatni kezdte koplalás hatásait – mint kiderült, számos betegség elkerülhető, a szellemi és fizikai teljesítmény pedig növelhető egy egyszerű, időszakos böjttel.
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy csak az ember érzi, ha a torkában dobog a szíve, de egy főemlősökkel végzett új amerikai kutatás szerint a majmok is képesek erre.
Egy friss amerikai tanulmány szerint minél többet iszik az ember, annál valószínűbb, hogy csökken az agymérete.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
A Rochesteri Egyetem nagy sebességű kamerákkal és modern agyi képalkotó berendezésekkel vizsgálta több önkéntes séta közbeni feladatkezelésének hatékonyságát. A tanulság: jobb menni, mint ülni.
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.
A Cambridge-ben dolgozó Lakatos András és Szebényi Kornélia az izombénuláshoz és kognitív hanyatláshoz vezető neurológiai spektrumbetegségek terápiáját lehetővé tevő kutatási módszert dolgozott ki. A cerebrális organoidnak nevezett miniagyakat ALS/FTD-betegek őssejtjeit felhasználva hozták létre.
Míg évmilliók alatt folyamatosan nőtt az emberfélék agymérete, az elmúlt 50 ezer évben 5 százalékos csökkenést mértek, és a modern embernél még gyorsabb a zsugorodás. Ez az intelligenciára is hatással lehet, és könnyen megfordulhat a 20. században tapasztalt nagy IQ-növekedés.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
Már két hét után drámai javulást értek el egy 35 éves nőbetegnél az elektromos impulzusokat leadó agyi implantátummal. Az egyelőre gyerekcipőben járó módszer azonban tényleg csak azoknál válhat be, akiken már semmi más nem segít.
A koncentráció befolyásolja az ember szívverését és légzését is, így lehetséges, hogy még csak nem is kell egy helyen és időben lenni másokkal ahhoz, hogy létrejöjjön a szívverés szinkronja.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
A sok kávézás egy friss kutatás szerint jelentősen megnöveli a demencia és a sztrók kockázatát. Bár ez elkeserítheti a kávérajongókat, jó hírnek tűnik, hogy a mérsékeltebb kávéfogyasztás nincs ilyen hatással a szervezetre.
Lakatos Péter a Semmelweis Egyetemen tanult idegtudományt, majd New Yorkban ért el áttörő eredményeket az agyi aktivitás rögzítésében – olyan tanulmányokkal, amelyekre máig hivatkoznak az agykutatók. A Nature idegtudományi lapja életműve méltatásával búcsúzott a fiatalon elhunyt kutatótól.
Az archoz hasonlító tárgyak felismerésekor az agy ugyanazokat a mechanizmusokat használja, mint az emberi arcok esetében, derül ki egy frissen bemutatott kísérletből. Néha téved, de a kiváltott érzelmek ugyanazok.
Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.
A Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportja öt asztronauta téri-vizuális teljesítményét vizsgálta a Nemzetközi Űrállomáson.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy 14 hónapja balesetezett férfit és egy 2 és fél éve kómában fekvő nőt napok alatt sikerült minimálisan tudatos állapotból kommunikációképessé tennie a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak, mindössze egy fejre rögzített készülékkel, tízperces kezelésekkel.
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
A digitális oktatás a fejlett országokban egyre jobban kiszorítja a kézírást, de fontos lenne, hogy a gyerekek megtanuljanak kézzel írni. Bár a billentyűzettel hatékonyabban dolgozhatunk, a kézírás a szenzomotoros készségek és a memória fejlődésére is jó hatással van.
A gerincvelői folyadék átrendeződik, és az agy a koponya teteje felé mozog, de ez még semmi: három, a mozgásért felelős agyi területen is megnövekedik a szürke- és a fehérállomány.