agykutatás

Fél aggyal is boldogul az ember

Annál, akinek gyerekkorában eltávolították az egyik agyféltekéjét, az agy újraszervezi magát, és a fontos funkciók a megmaradt féltekében alakulnak ki. Az emberi agy az egész élet során képes a változásra, de gyerekkorban a legplasztikusabb.

Átaludhatnánk-e mi is a telet, mint a medvék?

Az emlősök közös őse feltehetően aludt téli álmot, de az ősember már nem rendelkezett a hibernáció képességével. Nagy kár, mivel az átmeneti hibernációval nemcsak a hideget és az éhséget lehetne leküzdeni, hanem olyan betegségek ellen is sikeresen fel lehetne venni a harcot, mint az Alzheimer-kór, az agyvérzés és a szívinfarktus.

Látja-e a jövőt az agyunk?

A jövőt ugyan nem látja, de a múltból számos helyes következtetésre tud jutni az emberi agy. Ez a képessége nem a jóslásban segíti, hanem a világ összefüggéseinek megértésében és olyan tudnivalók elsajátításában, mint például az anyanyelv. A Qubit csapata az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoport laboratóriumában forgatott.

Az emberi agy néha igenis képes előre jelezni egy közeli hozzátartozó halálát

Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.

Keveset ér a tanulás, ha nem alszunk rá egy rendeset

Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.

Videóajánló: A böjtölés nem üres életmódtrend, hanem az egészség megőrzésének tudományosan bizonyított módszere

A böjtölés vallási szokásból nőtte ki magát tudományos alaptétellé, és mióta tovább élnek az emberek, még fontosabb, hogy a kognitív egészséget megőrizzük, ezért az idegtudomány is kutatni kezdte koplalás hatásait – mint kiderült, számos betegség elkerülhető, a szellemi és fizikai teljesítmény pedig növelhető egy egyszerű, időszakos böjttel.

A neuromarketing az agyműködés alapján mutatja meg, hogy szívesebben veszünk gyulai kolbászt, mint cabanossit

A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.

Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt

Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.

Az emberi agy öt nap alatt hozzászokik a robotikus harmadik hüvelykujjhoz

Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.