A gyerekkori traumák szinte teljesen átformálják az agyi mechanizmusokat felnőttkorra
A korai életszakaszokban elszenvedett megrázkódtatások összefüggenek azzal, hogy az agy egyes régiói később túlreagálnak veszélyhelyzetben.
A korai életszakaszokban elszenvedett megrázkódtatások összefüggenek azzal, hogy az agy egyes régiói később túlreagálnak veszélyhelyzetben.
Több hónapos kísérletet követően a kutatók azt találták, hogy a sózás nélküli, pörkölt földimogyoró fogyasztása jót tesz az agynak, fokozza a véráramlást és javítja a memóriát.
Ezek szerint négy fontos fordulópontja van az agyműködésnek, és a valódi felnőttkor csak 32 év környékén kezdődik.
Kő után nem jöhet megint kő? Ha háromszor volt már olló, akkor azt hanyagoljuk? Meg kell jegyezni, miket mutatott eddig az ellenfél? Tudósok: egy frászt!
Az SGK1 enzim agyi szintje megmagyarázhatja, miért hajlamosabbak a gyerekkori traumát átélt emberek felnőttkorban a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra.
Egy új képalkotó eljárással láthatóvá váltak azok az oligomerek, amelyek a Parkinson-kór kialakulásában játszanak szerepet. Így meg is tudjuk számolni őket.
Azoknál az időseknél, akik hetente többször küzdenek kialvatlansággal, nagyobb eséllyel alakulnak ki kognitív és memória zavarok.
A Tourette-szindróma, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, illetve a depresszió kezelésében is segíthet az MRI-készülékbe illeszthető sisakkal végzett agyi stimuláció.
A társas kapcsolódásra való fogékonyságot, a képzelőerőt és a hangulatkezelési képességeket is javítja a varázsgombák által termelt hatóanyag, a pszilocibin – ezt egy friss egérkísérlet erősítette meg.
Genetikai jellemzők felmérésével bizonyították kutatók, hogy bizonyos agyi méretkülönbségek elősegíthetik a depresszió kialakulását.
A fejlesztői szándék szerint az új technológia a súlyos beszédkárosodással élők kommunikációját segíti.
A rémálmok a kortizol stresszhormon szintjének tartós emelkedéséhez vezetnek, amely szoros kapcsolatban áll a sejtek gyorsabb öregedésével.
A négy hónapig tartó, kismintás kutatás résztvevőivel esszéket írattak, és az AI-t használók körében a végére az agyi aktivitás mellett az emlékezőképesség is csökkent.
Az észlelt és az elképzelt képek feldolgozása ugyanazon idegpályákon zajlik, de azokat valahol meg kell különböztetni egymástól. Ennek a folyamatnak a hibái jelentkezhetnek skizofrénia vagy pszichózis formájában.
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.