Az agyi régiók fokozatos leállása okozhatja, hogy sokaknak lepörög a szemük előtt az életük, míg mások alagútban futnak a fény felé a halálközeli élmény során. Egy neves agykutató szerint ez spirituális esemény helyett pusztán az oxigén, a vér, az agy és az elme játéka.
A Covid-19-et légzőszervi betegségként ismerte meg a világ, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói, élükön Zuker professzorral úgy vélik, megtalálták az állatvilágban széles körben tapasztalható cukorimádat élettani okát, amely az embereknél is addiktív viselkedést válthat ki, és magyarázatot ad arra, miért nem pótolják a mesterséges édesítőszerek a valódi cukrot.
A Kaliforniai Egyetem agykutatói fMRI-felvételekre eresztettek egy algoritmust, amely pontosan felmérte a kísérletben részt vevők együttérző-képességét.
Majmokon már sikeresen tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét az altatásból való felébresztéshez, és a makákók agyában, úgy tűnik, sikerült megtalálni a tudatosságért felelős régiót.
Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
A Monty Python második elhunyt tagja a londoni University College neurológiai intézetének adományozta a szervet, hogy a kutatók jobban megismerhessék a halálát okozó ritka betegséget.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
A romániai árvaházakban nevelkedett gyerekek agya felnőttként 8,6 százalékkal kisebb volt kortársaikénál, hiába fogadták örökbe és szerették őket később – derült ki egy friss kutatásból.
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint az általuk felfedezett sejtközi agyi kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
Az azonosított sejtcsoport aktiválása egerekben éppen azokat a válságreakciókat váltotta ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását. Esélyes, hogy a mechanizmus embereknél is működik.
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a november 14-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A rendszer akár 3 hónapig vagy még tovább is tökéletesen működhet. Először a gyógyszerkutatásban, később a mesterséges szervnövesztésben hasznosulhatnak a friss eredmények.
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
Minél közelebb jutunk a kutatók céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság. Szabad ezt?
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
A felvétel száz órán keresztül készült, a képektől komoly eredményeket várnak. Az agy tulajdonosa tudományos célokra ajánlotta fel a szerveit, most olyan apró részleteket is tanulmányozhatnak, amilyeneket eddig még soha.
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
A mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, a skim readingnél, végleg elveszíthetjük a szemlélődés és a kritikus gondolkodás képességét.
A fizikai erőszak szándékát 47, a szexuális bántalmazásét 70 százalékkal sikerült csökkenteni egy kísérlet résztvevőiben.
A filmet idéző kísérletből kiindulva sikerülhet összekötni egymással az agy olyan részeit, amelyek már nem kommunikálnak egymással, és ez a stroke-osokon is segíthet.