Az emberek képesek felmérni, hogy mivel van tisztában a beszélgetőpartnerük, és ehhez mérten képesek alakítani a kommunikációjukat is. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a bonobók is képesek erre, ha a kísérlet végén megkapják a jutalmat.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak úttörő eredményei a rangos Science folyóiratban jelentek meg.
Egy kísérletben asszociációs gyakorlattal és alvás közben lejátszott hangfelvételekkel sikerült a negatív emlékeket pozitívakra cserélni.
Térfogatban, illetve a szürke- és fehérállományok arányában is eltér az újszülött fiúk és lányok agyának szerkezete, ami természetesen nem jelent minőségi különbséget, de a jelentőségét még vizsgálják.
A fehérjék szintjének követésével meghatározható az agy életkora a tényleges életkorhoz képest.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Egyszerű mondásnak vagy népi hiedelemnek tűnhet, hogy „aludj rá egyet!”, de a Duke Egyetem kutatói most kísérletben igazolták, hogy az alvás segíti az agyat a döntéshozatalban.
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
Gépi tanulási algoritmus keresi majd az összefüggéseket a CT- és MRI-felvételek, illetve a páciensek kórtörténete között. A mintázatok alapján a demencia korai észlelésére és hatékonyabb kezelésére számítanak.
A finnországi Aalto Egyetem kutatói fMRI-vel térképezték fel a szeretet hat alaptípusát a romantikus szerelemtől a természetimádatig.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.