„A wolverhamptoni kismamák többsége hajadon” – borzongatta olvasóit a helyi lap, az Express & Star vezető anyaga november 29-én. A címlapcikk nem a témája, hanem az elkészítés mikéntje miatt lett az angolszász minőségi sajtó agyonlinkelt kedvence. Ahogy a Financial Times (FT) is beszámolt róla, a Birmingham és Coventry szomszédságában található városka leányanyáiról szóló demográfiai látleletet ugyanis részben egy robotújságíró jegyezte. A szerkesztők csak megolvasták és manikűrözték a gépzsurnaliszta által összegereblyézett, szűrt és rendszerezett információkból cikké gyúrt matériát.

A fantáziadús RADAR (Reporters and Data And Robot Project) nevű mesterségesintelligencia-alapú szoftver nemcsak az Express & Starnál dolgozik, szorgosan robotol a Croydon Advertiser és a Bournemouth Echo szerkesztőségeiben is – az FT által megszólaltatott főszerkesztők szerint kiemelkedő (több ezres) olvasottsági mutatókat produkálva. S bár egyedül nem visz el egy-egy témát, anyagai alig igényelnek szerkesztést.

A brit újságíró-szövetség, a National Union of Journalists főtitkára, Michelle Stanistreet által hasznos eszköznek aposztrofált szoftvert az e téren úttörőnek számító Associated Press (AP) és az Urbs Media nevű londoni startup közösen fejlesztette. A cechet 706 ezer euró erejéig a Google Digital News Initiative programja állta, amely összesen közel 140 millió eurós keretből Európa-szerte számos hasonló ötletet támogat. A RADAR kifejezetten a helyi (local) sajtót segíti – fejlesztői szerint akár napi 30 ezer adatbányászatra épülő kéziratra is képes.

A nagyágyúk kezdték

A BBC 2013 januárjától a világ hírfolyamait és a saját gyártású anyagait a Juicer nevű alkalmazással elemezteti és dokumentáltatja a „ki/mi, hol, mikor, mit” kategóriái mentén.

A már említett AP 2014-ben az Automatied Insight adatbányászati szoftvercéggel közösen kezdett a Wordsmith (Szókovács) program szerkesztőségi verziójának fejlesztésébe. Az eszköz alapcélja, hogy cikkeket gyártson a vállalatok negyedéves pénzügyi jelentéseiből. Az AP beszámolója szerint az emberei idejének ötödét szabadította fel a Wordsmith, és nem csupán a pénzügyi hírek mennyisége növekedett, de jelentősen csökkent a hibás adatok aránya is.

Az adatbányászattal már 2012 óta próbálkozó Forbes két éve a chicagói Narrative Science Quill nevű mesterségesintelligencia-szoftverét használja , amely állítólag önálló anyagok gyártására is képes, de a magazinnál az elemző cikkek elkészítését segíti.

Az első valódi robotcikk

Robotszerző önálló cikke először 2014 márciusában jelent meg: a Los Angeles Times a földrengésről szóló anyagát a Ken Schwenke újságíró-programozó által kreált algoritmus generálta a szeizmográfiai nyersjelentésekből. A Quakebot azóta is szorgosan gyártja cikkeit, bár néha téved. Idén júniusban például a Richter-skála szerint 6,8-as erősségű, Santa Barbara epicentrumában zajló földrengésről adott hírt. A helyi lakosok viszont nem éreztek semmit. Az esemény tudniillik az év ugyanazon napján, csak éppen 1925-ben történt.

A hvg.hu a Gizmodo alapján azt írta, hogy az algoritmus az amerikai geológiai adatbázist figyeli, és az ott feltűnő adatok alapján az események bekövetkezte után pár pillanattal később már közzé is teszi a készre írt gyorshírt. A robot azonban nem hív fel senkit a helyzet visszaigazolására, és nem keres másik forrást sem. Történt, hogy a Caltech által működtetett adatbázist épp archiválták, és az 1925-ös adat egy pillanatra élesben is kiment, a robot pedig rácsapott, és hírt írt belőle.

A 444.hu három éve írt a svéd Karlstad Egyetemen végzett médiatörténeti jelentőségű kísérletről, amelyben egy Statsheet nevű szoftverrel és egy emberrel, konkrétan a Los Angeles Times újságíróval is írattak egy cikket ugyanarról a focimeccsről, aztán megmutatták az eredményt a humán tesztcsoportnak. Az eredmény: az emberek szerint a számítógép cikke sokkal informatívabb és megbízhatóbb, az emberét viszont jobb olvasni. (Az újságíró ugyanis a nagy bravúrkodás közben elfelejtette leírni, hogy melyik két csapat játszott, és hogy mi lett a végeredmény.)

2015 szeptemberében a kínai Tencent 60 másodperc alatt komplett és olvasható cikket kreáló Dreamwritere zaklatta fel az efféle témákra gerjedő publikum kedélyeit. A mondás akkor az volt, hogy a robot a rövid – tőzsdei, gyász- és meteorológiai – hírek specialistája.

Ha sebességre megy az újságírás, a robot verhetetlen

A Reuters News Tracere a közösségi médiát, mindenekelőtt a Twittert szondázza 2014 óta: az a dolga, hogy a brutális, napi 700 millió tweetes hírzajból kiszűrje a figyelemre érdemeseket, és azokat dobja fel az újságíróknak. A hírügynökség saját bevallása szerint 2016 áprilisában, az ecuadori földrengés idején így előzték meg 18 perccel a konkurenciát, így voltak negyedórával gyorsabbak a tavaly októberben Chealseben történt bombatámadáskor, és így verhettek rá a világra 8 percet a tavalyi brüsszeli terrorakciókról elsőként tudósítva.

A Washington Post saját fejlesztésű Heliografja tavaly óta tolja a kontentet. Az all-round mesterségesintelligencia-rendszer a sportrovatban kezdte, a riói olimpiáról 300 rövid anyagot írt, aztán, mint rendszerint a sportosokat, a politikai szekció kölcsönözte ki hírezni az elnökválasztási kampányra. A Heliograf manapság újra a sportot erősíti, szinte önállóan viszi például a főiskolai bajnokságok tabelláinak és szerkesztőségi Twitterének szerkesztését.

Az exit pollok és részvételi adatok fáradhatatlan harcosának bizonyult az idén őszi norvég választások idején az 1867-ben alapított NTB hírügynökség szintén sporttal, méghozzá a tavalyi labdarúgó Európa-bajnokságok meccseivel tesztelt robotkollégája is. A norvég hírügynökség főszerkesztője a választások abszolválása után azt nyilatkozta a maradibb világsajtónak, hogy a szoftver munkaerőt szabadított fel a minőségi munkához, de azt ne gondolja senki, hogy a közeljövőben a program interjúkat készítene, vagy tényfeltárásba kezdene, hiszen a gépi cikkeket itt is emberek olvassák élesítésük előtt.