John Perry Barlow meghalt, a kiberforradalom elbukott

„Fejlett ipari országok kormányai, kik húsból, betonból, acélból építkeztek és merítitek hatalmatokat, én a cyberspace-ből jövök, a lélek új otthonából. A jövő nevében követelem tőletek, kik a múltból vagytok, hagyjatok békén minket! Nem üdvözlünk benneteket jó szívvel. Ahol mi összegyűlünk, ott nektek semmi erőtök nincsen.”

John Perry BarlowFotó: Flickr

Így kezdődik a világ kormányainak címzett nevezetes kiberfüggetlenségi nyilatkozat, a Declaration of Independence in Cyberspace, amit napra pontosan 22 éve, 1996. február 8-án tett közzé a svájci Davosból John Perry Barlow amerikai netteoretikus, az Electronic Frontier Foundation alapítója, a Grateful Dead volt szövegírója, a kiberforradalom Martin Luther Kingje és Che Guevarája egy személyben. Barlow az évfordulót már nem érte meg: egy nappal korábban, február 7-én meghalt. És nagyon úgy tűnik, hogy halálával végleg véget ért az a korszak, amíg az emberiség bízhatott abban, hogy a William Gibson által először a Burning Chrome-ban, később a Neuromancerben egy évtizeddel Barlow kiáltványa előtt leírt varázslatos cyberspace, ami az internet eltejedésével épp a kilencvenes évek közepén kezdett fickióból valósággá válni, alapjaiban változtatja majd meg a világot, ahol élünk. Sőt: nemhogy megváltoztatja, hanem egyenesen a helyébe lép.

Barlow kiáltvány formában megfogalmazott víziója megegyezett mindazokéval, akik a két évtizeddel ezelőtt éppen hogy bimbódzó, egyetemi játékszerből globális kommunikációs eszközzé váló csodálatos világhálózattól azt várták, hogy felszámolja a létező társadalmi, gazdasági és politikai hatalmi struktúrákat, meritokratikus alapú rendszerrel helyettesíti a létező, megváltoztathatalannak tűnő hierarchikus viszonyokat, és olyan világot hoz létre, amely „tranzakciókból, kapcsolatokból és tiszta gondolatokból épül fel, melyeket a hálózatban a kommunikáció köt, kovácsol egybe.”

Barlow olyan világról álmodott, sőt, forradalmi hevületében olyan világot „alapított”, amelybe „mindenki beléphet előítéletek és privilégiumok nélkül. Faji hovatartozás, rang, gazdasági vagy katonai hatalom mind-mind elveszítik jelentőségüket”. 

„Egy olyan világot hozunk létre – írta 1996-ban –, melyben mindenki a saját meggyőződését vállalhatja, teljesen függetlenül attól, mennyire különös az; az elhallgattatás vagy beolvasztás fenyegető veszélye nélkül.”

És bár a múlt század kilencvenes éveinek végén, sőt még a mostani elején is úgy tűnt egy ideig, hogy a cyberspace-ben összegyűlő, anonim fórumokban (kiberközösségekben!) világmegváltó terveket forraló, a hekkeretikát a zászlójukra tűző, az MIT és a Caltech emlőin nevelkedő, a Wiredet Bibliaként tisztelő, a Szilícium-völgyet Mekkájuknak tekintő zokniszandálos kiberforradalmárok sikerrel vehetik fel a küzdelmet a gyűlöletes, örökölt elittel, a buta bankárokkal, a pökhendi politikusokkal és a hatalomvágyó hadvezérekkel, akik ellen Barlow meghirdette a forradalmat, mostanra teljesen nyilvánvaló, hogy ez a forradalom elbukott. A kiberfüggetlenségi nyilatkozat egyes elemei beszivárogtak ugyan a mainstreambe, de inkább csak lózungok szintjén, a világ bankárai, politikusai és hadvezérei pedig egy ideig vakargatták a fejüket, hogy mi legyen ezzel az internettel meg a csodálatos kibertérrel, aztán lassan észbe kaptak, kitanulták a fotosopot meg a webdizájnt, és egy az egyben átörökítették a kibertérbe a létező társadalmi, gazdasági és hatalmi struktúrákat. Tökélyre fejlesztették az elhallgattatást és a beolvasztást, amitől Barlow olyannyira rettegett, a kibertér zokniszandálos forradalmárait pedig száműzték a 9gagre, a Snapchatre meg a Redditre, ahol azóta is elvannak magukban, és a világon senkit nem érdekelnek.

Szomorú vagy nem szomorú, az internetnek mára semmi köze a Barlow 22 éves kiáltványában leírt utópiához. Trump, Musk, Putyin, Zuckerberg, Orbán, Brin és Page: a csodálatos cyberspace-t mára ugyanúgy globális cégek, korrupt kormányok és hataloméhes hadvezérek uralják, mint 22 évvel ezelőtt a real space-t. A kibertér forradalma pontosan úgy zajlott le, mintha I. Ferenc József császár annak idején egy alkalmas pillanatban elkötötte volna Petőfi Sándor lovát, és annak hátán verte volna le a magyar szabadságharcot. John Perry Barlow pedig 2018. február 7-én meghalt. Ágyban, párnák közt.

Meghalt Paul Allen, a Microsoft társalapítója

Az ismert filantróp, a Seattle Seahawks és a Portland Trail Blazers tulajdonosa, a Microsoft társalapítója non-Hodgkin-limfómában szenvedett, 65 éves volt. Ő volt az az ember, aki már Musk előtt megtestesítette a Vasembert, csak túl szerény volt hozzá, hogy híresztelje.