internet

Az internet-hozzáférés egyre olcsóbb, a minőségi tartalom viszont egyre drágább lesz

A keresztfinanszírozásos árképzést más iparágakban sikerrel alkalmazták; most az online szolgáltatók és a digitális lapkiadás is aprópénzre válthatja az értékeit. Nehéz megjósolni a felhasználók reakcióját az új trendre, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy miközben a neten akadálytalanul terjed az ostobaság, a dezinformáció és a digitális zaj, az exkluzív, minőségi tartalmakat paywall mögé rejtik.

Alapvető emberi jog-e az internet-hozzáférés?

Ha egy filozófust vagy egy társadalomtudóst kérdezünk, nyilván igennel válaszol a kérdésre, hiszen az internet jó dolog, a szólásszabadság még jobb, az alapvető emberi jogok meg a lehető legjobbak. Csakhogy az ingyennet biztosítása állami szerepvállalás nélkül lehetetlennek tűnik: a számítástudományi szakértők és a technológiai cégek nem azt nézik, hogy kinek mi jár alanyi jogon, hanem azt, hogy mi jövedelmező és mi megvalósítható.

Adatgyűjtési és megfigyelési rémálommá válik Bolsonaro Brazíliája

Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.

Pakisztán betiltotta a Tindert

Pakisztánban az elmúlt egy évben több mint 440 ezerszer töltötték le a Tindert, közel 300 ezerszer az LMBT közösség társkeresőjének számító Grindr-t. A hatóságok szerint a társkereső alkalmazások erkölcstelen tartalmat terjesztenek.

Jön a japán kvantumos internet

A program megvalósítását egy 12 tagú, egyetemi intézeteket és cégeket is a sorai közt tudó konzorcium vállalta magára. A feladatra az első évben 1,4 milliárd japán jent (3,9 milliárd forintot) szán a japán kormány.

Ballonról teríti a netet Kenyában a Google

Már elő is lehet fizetni a Loon szolgáltatására, ami több tízezer kenyai számára képes 4G-hozzáférést biztosítani, méghozzá a sztratoszférába eresztett léggömbökről. Ez az első alkalom, hogy kereskedelmi céllal vetik be a ballonokat.

Miközben Trump meghozta a közösségi médiát megregulázó rendeletét, a Twitter erőszak dicsőítése miatt elrejtette egy posztját

Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.

Szokatlan terhelés alatt működnek a hálózatok, most kell csak igazán megtanulni felelősen internetezni

A napokban a lassú reggeli felfutás helyett jóval korábban közelíti meg a napi csúcsot az adatforgalom. Az internetszolgáltatók a koronavírus-járvány miatt folyamatosan figyelik a hálózatok kapacitását, de a felhasználók is sokat tehetnek azért, hogy a szokatlanul magas internetigény ne menjen a távoktatás és az otthoni munka rovására.

A magyar gyerekek ötöde bántalmazott már egy másik gyereket a neten

Egyfolytában neteznek a magyar kamaszok, nő az ezzel járó veszélyeknek való kitettségük is, de jól megtervezett képzéssel hatékonyan növelhető az internetezők tudatossága. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekekre, hanem szocializációs környezetükre is irányuljon. Elvégre a szülőkben még mindig jobban bíznak a gyerekek, mint a vloggerekben.

A mai naptól vége a netsemlegességnek Amerikában

A netsemlegesség eltörlésével az internetszolgáltatók kezébe került az irányítás, hogy milyen tartalmakat milyen gyorsasággal engednek megjeleníteni, ha egyáltalán. A Kongresszus még felemelheti a szavát az eltörlés ellen, de akkor Donald Trumpé az utolsó szó.