4000 totyogó gyereknek van saját cége az Egyesült Királyságban
Meglepően könnyű más nevében úgy céget alapítani az Egyesült Királyságban, hogy arról a hatóságok ne tudjanak.
Erre legutóbb az az utóbb hamisnak bizonyult hír világított rá, miszerint az orosz techguru, Pavel Durov új vállalkozást alapított, amelyet népszerű csetszolgáltatása, a Telegram után nevezett el. A hír szerint Durov 800 millió fontos gigatőkével alapította a céget, és közben brit állampolgárrá is vált.
Az igazi Telegram a Twitteren tagadta az információt: kamu az állítólagos cég, ahogy a róla szóló céginformációk is. Durov nem vált hirtelen britté, és nem is jegyeztetett be céget. Valaki más lehetett az, aki az orosz milliárdos nevében hivatalos nyomtatványokat töltött ki olyan sikerrel, hogy a bejegyzés a mai napig megtalálható a brit cégadatbázisban.
A Companies House nevű brit cégregisztrációs rendszerben tátongó biztonsági rések lehetővé teszik, hogy közpénztolvajok és egyéb bűnözők a lebukás veszélye nélkül rejtőzzenek el a bűnüldöző szervek és a nyilvánosság elől – állítja Nienke Palstra, a Global Witness nevű civil szervezet aktivistája. A nyilvános adatbázist azért építették, hogy átlátható legyen, ki birtokolja és irányítja valójában a brit vállalatokat. A beérkező információk valóságtartalmát ugyanakkor csak korlátozottan képesek megvizsgálni; a cégadatbázis korábbi nyilatkozata szerint jóhiszeműen fogadja be az adatokat, és ha hiánytalan a dokumentáció, nem kell igazolni a valóságtartalmát. Így tehát nem ellenőrzik rendszeresen, hogy valóban létező személyek szerepelnek-e egy-egy cég tulajdonosaiként és menedzsereiként, illetve hogy a céget megalapító személy valóban az-e, akinek mondja magát. Ezért történhetett meg, hogy egy ál-Durov jelentkezett be.
Totyogó tulajok
A Companies House-nak nincs nyomozati jogköre, hogy utánajárjon a hamis bejegyzéseknek, annak ellenére sem, hogy a szándékos vagy gondatlan hamis cégbejegyzés egyértelműen megszegi a törvényt. Mindenesetre a cégadatbázis együttműködik a hatóságokkal azokban az ügyekben, ahol a kamu cégregisztráció mögött bűncselekmény sejthető.
A Global Witness februárban érdekes eredményeket hozó elemzést adott ki a Companies House működéséről. Kiderült például, hogy 4000 két év alatti haszonélvező tulajdonost listáztak a cégadatbázisban, illetve hogy mindössze öt ember birtokol több mint hatezer céget, ami felveti a kérdést, vajon nem strómanokról van-e szó. A szervezet munkatársa szerint nem biztos, hogy ezek az anomáliák mind szándékos törvénysértésből fakadnak, de az nyilvánvaló, hogy több kérdést kellene feltenni. A Companies House-nak a regiszter szigorúbb ellenőrzésére kellene felhatalmazást adni: kezdhetnék azzal, hogy automatikusan ellenőrzik az adatbázisban szereplő cégeket, és szankcionálják azokat, akik hamis adatokat adtak meg – mondta Palstra.