Archeo-celebek és a régmúlt hétköznapjai mutatkoznak be az idei Régészet Napján

A legújabb bioarchaeológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatok ma már lehetővé teszik egy-egy konkrét személy élettörténetének, illetve vagy a különböző kultúrák közösségein belüli nemi, gazdasági, társadalmi vagy rituális szerepek megismerését.

A készítéstechnikai és kísérleti régészeti elemzésekkel rekonstruálhatók a régi foglalkozások, a táplálkozási szokások, és így az életmód is.

Ennek jegyében rendezik meg idén a Régészet Napját, amelynek címe: Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember.

Íme néhány ígéretes vidéki és budapesti esemény a május 26-án, szombaton megrendezendő Régészet Napja programjaiból:

• A hatvani Hatvany Lajos Múzeum a kora bronzkori ember és a túlvilág alcímmel a helyben feltárt Hatvan-Kisfaludy utcai kora bronzkori temetőbe invitálja az érdeklődőket.
  
• A Tatabányai Múzeum a 2016 őszén, Tatabányán megtalált, nagyjából ötezer éve eltemetett, ölelkező emberpár kapcsán vezeti be az érdeklődőket a rézkori mindennapokba és az akkori ember hiedelemvilágában.
  
• A szolnoki Damjanich János Múzeum díszudvarában hunok, keresztes lovagok és Rákóczi kurucai elevenednek meg a szolnoki Árnyak Szövetsége és a Kengyeli Hagyományőrzők csapatának előadásában.
  
• A Magyar Tudományos Akadémia ferencvárosi Humán Tudományok Kutatóházában a Seuso-kincs kapcsán és a késő római elitkultúrától az elátkozott aquincumiakon át Árpád fejedelem kései mitológiájáig, illetve a Bánk bán főhősnőjeként ismert Gertrudis királyné pilisi ciszterci monostorban található sírjáig számos kuriózumról tartanak előadásokat.