93 évesen elhunyt a leukémiás gyerekek gyógyítója, Schuler Dezső

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

2020. szeptember 9-én, életének 93. évében elhunyt a gyermekonkológia meghonosítója, Schuler Dezső – adta hírül a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinikája, közismert nevén a Tűzoltó utcai gyermekklinika. Schuler 66 évig volt a klinika munkatársa, 1976 és 1994 között igazgatóként vezette az intézményt.

Schuler közvetlenül a második világháború után kezdte meg orvosi tanulmányait, tudományos pályafutását 1954-ben, Petényi Géza akadémikus vezetése alatt kezdte. 1975-ben nevezték ki az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) egyetemi tanárává, 1976-ban a gyermekklinika igazgatósága mellett elvállalta az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet vezetését is, amelynek 1997-ig volt a főigazgatója. Az 1980-as években a Nemzetközi Gyermekonkológiai Társaság (SIOP) elnöke volt.

A nagy hatású gyermekgyógyász 1971-ben alapította meg az országos hatáskörű Magyar Gyermekonkológiai Hálózatot, gyógyítóközpontokkal Szombathelyen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten. 1973-ban hozta létre az Országos Gyermektumor Regisztert. A hatvanas évektől kezdve foglalkozott leukémiás gyerekekkel, akkoriban azonban még nem volt ellenszere a betegségnek, így Schuler innovatív gyógyászati hozzáállása is kellett ahhoz, hogy Magyarországon is felvegyék a harcot a leukémia ellen.

Fotó: Semmelweis Egyetem

A klinika így idézi Schuler szavait:

„Amikor még tanársegéd voltam, a leukémiával szemben tehetetlenek voltunk, mindenki meghalt, semmit nem lehetett csinálni. Nem bírtam elviselni, hogy minden betegnek meg kellett halnia. Ezt elfogadhatatlannak tartottam. Mindig vannak újabb gyógymódok, gyógyszerek, módszerek. Arra gondoltam, harcolni kell, mert csata nélkül nincs siker! Rengeteg csatát elveszítettem, eleinte nagyon sokat, később egyre kevesebbet. Azután megjelentek az első leukémia elleni gyógyszerek, és elkezdtem ezekkel gyógyítani a gyerekeket. Petényi professzor nagyon türelmes volt, hagyta, hogy próbálkozzam. Sosem felejtem az első meggyógyult leukémiás gyereket – 1966-ban történt, hihetetlen érzés volt. Attól kezdve gyógyultak a gyerekek, a különböző gyógyszerekkel sikerült elérni először a 80, majd a 94 százalékos gyógyulási arányt.”

1989-ben a Semmelweis Egyetem II. számú Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatójaként alapította az Őrzők Alapítványt. Szakmai munkásságát egyebek közt Bókay János-emlékéremmel (1979), Batthyány-Strattmann László-díjjal (1994), Fényes Elek-emlékéremmel (1998), Sanofi-életműdíjjal (2004), Eötvös József-koszorú (2005) és Széchenyi-díjjal (2008) ismerték el.

A professzor egykori közvetlen munkatársa korábban kiemelte, hogy Schuler vezette be először Magyarországon a mindennapi gyereklátogatás lehetőségét a kórházban. A 85. születésnapjára rendezett ünnepségen egykori betegek egy csoportja is részt vett, akik gyerekként leukémiásak voltak, de meggyógyultak. Schuler akkor arról beszélt, hogy kalandos életben volt része, melyben történelmi korszakok, társadalmi rendek váltották egymást, többször volt életveszélyben, érték igazságtalanságok, de sok öröm is. Elmondása szerint az életében döntő volt a tanítók, mesterek szerepe, mindig számíthatott a barátaira és törekedett arra, hogy meghallgassa fiatal munkatársai véleményét.