Hogyan jutott ilyen siralmas állapotba a magyar közoktatás?

Autonómiájuktól megfosztott, nevetséges bérért dolgozó pedagógusok, súlyos tanárhiány, túlterhelt diákok, alacsony kompetenciaeredmények, emiatt rosszul teljesítő oktatási rendszer – csak hogy párat soroljunk az utóbbi évek elhibázott oktatáspolitikájának következményeiből. De a magyar közoktatás ennél jóval régebben van bajban: a strukturális problémák évtizedek óta erodálják az iskolának azt a küldetését, hogy minden gyerekből saját magához képest a legtöbbet hozza ki, és a gyerekek hátrányait kompenzálva fel tudja nekik kínálni a társadalmi felemelkedés lehetőségét.

A neveléstörténészt és egyháztörténészt, Ugrai János habilitált egyetemi docenst, a 18-19. századi társadalmi, egyházi és művelődési viszonyok kutatóját, aki az elmúlt 20 évben tanított a miskolci, az egri és a sárospataki tanárképzésben is, arról kérdeztük, hogy hol kereshetők a mai bajok történelmi gyökerei, és miért épp nálunk alakult ki a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere, ami egyáltalán nem képes ledolgozni a gyerekek társadalmi, családi helyzetéből fakadó hátrányait.

Qubit: Volt-e ideális korszaka a magyar oktatásnak?

Ugrai János: Elég közkeletű az a vélemény, hogy a dualizmus volt a magyar oktatás aranykora. Akkor születik meg a tankötelezettség, amit majdnem nyolc évtizedes előkészítés után végül 1868-ban sikerül bevezetni. Az Eötvös József-féle népoktatási törvény 6-tól 12 éves korig írta elő a kötelező iskolázást. Erre jött 1883-ban a középiskolai törvény, majd egy szűk évtized múlva, 1891-ben a kisdedóvási törvény. Ez ugyan nem tette kötelezővé az óvodalátogatást, de megalapozta az iskolára való felkészítést, és egyre szélesebb körben lehetővé tette a szülők munkába járását. Arról nem beszélve, hogy pedagógiailag is egészen új szintre helyezte a gyermekek neveléséről való szakmai gondolkodást. Ebben az időszakban született meg a szakképzés törvényi háttere is, szóval a századfordulóra összeállt a közoktatás intézményhálózata. Ezt mintegy megkoronázta, hogy ebben az időben a felsőoktatás is intenzíven fejlődött.