Jelentősen romlottak a diákok PISA-eredményei, de megdőlni látszik az az elmélet, hogy pusztán a pandémia felelős a visszaesésért

Az OECD-országok átlagának közelében teljesítettek a magyar diákok azokon a tavaly kitöltött PISA-teszteken, amelyek értékelését hétfőn tették közzé. Ez nem azt jelenti, hogy jobban teljesítettek volna, mint a korábbi években, hiszen számszerűleg több területen még romlott is az eredményük, hanem azt, hogy a többi ország diákjainak pontszáma is csökkent: nem mi zárkóztunk fel az átlaghoz, hanem az átlag zárkózott le hozzánk.

De vajon mi okozza ezt a romló tendenciát, és mennyiben tudható be az átlagos eredmények csökkenése a világjárvány alatt elrendelt iskolabezárásoknak, a tanári fizetéseknek és perspektívának, a digitális eszközök használatának vagy a magyar oktatásügyre különösen jellemző iskolai szegregációnak?

A covidjárványra sok mindent rá lehet fogni, de a diákok szövegértési, matematikai és természettudományokban mutatott képességeinek romlását nem. A 15 évesek teljesítményértékelésére kidolgozott egységesített tudásszintmérő rendszer eredményei szerint a felmérésben résztvevő OECD-országok átlagában a matematikai képességek a felmérés kezdete, 2003 óta, a természettudományos műveltség és alapkészségek 2009, a szövegértési készségek pedig 2012 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak.