Huszonhétféleképpen végezhet az emberi szervezettel a fokozódó hőstressz

Július elejétől kezdve egészen extrém hőség sújtja Dél- és Kelet-Európát; Olaszországtól a Balkánig számos helyen napokig 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletek uralkodtak, a horvátországi Dubrovnikban pedig volt olyan nap, amikor éjszaka sem mértek 28 Celsius-foknál kevesebbet. Magyarországon – egy kisebb hidegfront érkezéséig – két hétig tartott az idei második hőhullám, ami múlt kedden tetőzött 41,4 Celsius-fokkal, megdöntve az eddigi napi maximumrekordot.

A kánikula rendkívüli módon megviseli az emberi szervezetet: fejfájást, szédülést, izzadást, testhőmérséklet-emelkedést okozhat, nehezen megy a gondolkodás, nem pihentető az alvás, valamint fokozottabban jelentkezhetnek a mentális problémák. Az idősek, a gyerekek, a cukorbetegek és a szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de mindenkit megterhel a hőhullám. Az RTL Klub július közepi híradása szerint 4300 riasztást kaptak naponta a mentők, annyit dolgoznak, mint a covidjárvány csúcsidőszakában, és az átlagoshoz képest 10-15 százalékkal nőhetett meg a halálesetek száma. Egy korábbi kutatás szerint ez a szám megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az időjárási jelenségekhez kapcsolható halálozások egyik legfőbb oka a hőség, és ahogy a globális átlaghőmérsékletek egyre növekednek, ezzel együtt egyre többen és egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és egyáltalán miért baj, ha nyáron meleg van?

Gyilkos hőség

Nem az a baj, hogy kitör nyáron a kánikula, hanem az, hogy mennyire tudjuk ezt egyénileg és társadalmilag, rövid és hosszú távon, betondzsungelekben, vízpartokon és a kombájn vezetőfülkéjében, légkondival és anélkül elviselni, főleg ha hozzátesszük a globális felmelegedés realitását, vagyis azt, hogy az utóbbi években Magyarországon az átlaghőmérséklet akár több mint két Celsius-fokkal is megemelkedhetett az 1961–2010 közötti átlaghoz képest.

A globális adatok 1,5-5 millió közé teszik az extrém hőmérséklet okozta halálozás mértékét módszertől, adatminőségtől, módszertani feltevésektől függően, amiben benne van a szélsőséges hideg és az extrém hőség hatása is. Az egyik kutatás eredményei azt mutatják, hogy évente akár 1,8 millió haláleset is írható a nagyon rövid időn belüli hőmérséklet-ingadozás számlájára, mivel a hirtelen hőingadozásokat a belső szervrendszereink nem viselik túl jól. A WHO adatai szerint évente mintegy 489 ezren halnak meg kifejezetten az extrém hőség miatt, közülük 36 százalék Európában. Itt a legdurvább eddig 2022 nyara volt: becslések szerint közel 61 672-en vesztették életüket a hőhullámok miatt.

De már az idei nyár is kimutatta a foga fehérjét: a hőség legalább 500 ember halálát okozta nemrég Pakisztánban, több mint százan vesztek oda Indiában és több mint 125-en Mexikóban a perzselő napsütés miatt. Sőt, Szaúd-Arábiában több mint 1300 ember halálában játszhatott szerepet a szélsőséges hőség az évenkénti Hadzs, vagyis a mekkai zarándoklat idején. És még csak július derekánál járunk.

A bűvös szám: harminchét

Az emberi test nagyjából 37 Celsius-fokos, az afeletti hőmérsékletet pedig nehezen viseli. W. Jon Williams, az amerikai National Institute for Occupational Safety and Health kutatója szerint a biokémiánk és fiziológiánk erre a hőmérsékletre optimalizálódott. A szervek szintjétől kezdve, vagyis ahogy a szív pumpálja a vért, amennyire a vér hatékonyan szállítja az oxigént, ahogy a vesék szűrik a mérgező anyagokat, egészen a molekuláris szintig, vagyis ahogy a fehérjék kifejeződnek vagy a DNS replikálódik, akkor működik a legjobban a testünk, ha az optimális testhőt biztosítjuk neki. Ezért a szervezetünk rengeteg energiát fordít arra, hogy ezen a hőmérsékleten működhessen. Williams szerint ezért valójában abból a kalóriából, amit ételként beviszünk a szervezetünkbe, mindössze 20 százalék hasznosul a testben például úgy, hogy az izmokat mozgatja, a többi testhőmérsékletként manifesztálódik.

Amikor nem éri el testhőmérsékletünket a körülöttünk lévő klíma, a szervezetünk könnyen le tudja adni az extra hőt, aminek elvezetésében a levegő is segít. Ha pedig ezek a mechanizmusok nem működnek, elkezdünk izzadni, ami lehűti a bőrt, ahogy az izzadságcseppek elpárolognak. Viszont ha a levegő páratartalma megemelkedik, az izzadás hűtő hatása csökken, ráadásul ha a hőmérséklet 37 Celsius-foknál magasabb, a test elkezd hőt felvenni a környezetéből. Ha azonban a test túlmelegedik, az könnyen hőkimerüléshez, extrém esetben hőgutához vezethet. Ez utóbbinál a test maghőmérséklete 40 Celsius-fok fölé emelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, delírium, ájulás vagy görcsös rohamok léphetnek fel, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik, ami akár halálhoz is vezethet.

Huszonhétféleképpen végezhet a szervezettel a hőség

Camilo Mora, a Hawaii Egyetem klímakutatója szerint a szélsőséges hőség legalább huszonhétféleképpen okozhatja az emberi szervezet leállását. Az egyik közülük a keringés összeomlása. Amikor izzadással a testünk már nem tudja lehűteni magát, Mora szerint elsődlegessé válik szervezetünknek, hogy valahogy lehűtse magát, ezért az összes vér a bőrfelszín közelébe áramlik, hogy az abban szállított hő kipárologhasson és a vér lehűlve jusson vissza a szervezet belsejébe. Mora szerint a véráramlat szokásostól való elterelése nyomás alá helyezi a szívet, amely gyorsabban kezd verni, hogy megpróbálja szabályozni a vérnyomást, ez pedig akár szívrohamot is okozhat.