Az igazság ciki lett, a tudás meg vélemény
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A válság vált az új normalitássá a Földön. Rettegünk a klímától, a háborútól, az inflációtól, a járványtól, bevándorlóktól és kivándorlóktól, kormánytól és ellenzéktől, merénylőktől és demokratikusan választott vezetőktől. És persze rettegünk az igazságtól és a tudástól is. A 2008-as gazdasági válság és a 2020-as covidválság a tudományba és a szakértőkbe vetett bizalmat, úgy tűnik, végképp erodálta. A tudomány nem demokratikus műfaj; művelői, bár sokkal többször van igazuk, mint a laikusoknak, nem tévedhetetlenek, ezeket a tévedéseket azonban a nagyközönség egyre nehezebben bocsájtja meg, miközben a kuruzslókat, csodatevőket gyakran ájult tisztelet övezi.
De maguk a tudósok is elbizonytalanodtak, és tudásukat konstrukciósnak, hipotetikusnak vagy egyenesen nem elég progresszívnek, azaz túl fehérnek tartják. És ha ez még nem lenne elég: a tudomány saját belső reprodukálhatósági válságától is nyög, az elmúlt években tanulmányok ezreit hívták vissza, és neves kutatók százairól derült ki, hogy kókler csalók.
Van-e kitörés ebből a spirálból? Létezik-e egyáltalán objektív igazság? A bizalomvesztés egyformán sújtja-e az összes tudományágat? Mi értelme van egy társadalomban a szellemi munkamegosztásnak? A tudomány elképesztő specializálódása miatt csökkent-e a közérthetősége? Miként hat az egyetemekre és a kutatókra a piacosodás? Hogyan változtatja meg a technológiai forradalom a tudás fogalmát? Csak a tudásunkat terjesztik ki a technológiai kütyük, vagy az elménket is? És vajon érdemes-e még helyesírást tanulnia a gyereknek 2024-ben?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát, a Knowledge in crisis című nemzetközi kutatási projekt egyik vezetőjét Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, a Határtalan tudás program tudománykommunikációs vezetője a tudás válságáról, a tudományban való bizalom megrendüléséről és a dübörgő technológiai forradalom idevágó hatásairól kérdezte.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Az utóbbi évek erőltetett iparosítási politikája csak a leszakadást konzerválja a legszegényebb magyar járásokban
Budapest II. kerületében 1 millió forint a havi bruttó átlagkereset, a cigándi járásban 389 ezer. Mit tesz-e a magyar állam azért, hogy csökkenjen a szakadék a nagyvárosok és a falvak között? Ezt elemezzük a CEU és a Qubit közös podcastjában.
Bod Péter Ákos: Romániát sem tudjuk visszaelőzni, ha nem a humán tőkére koncentrál a magyar politika
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
Pléh Csaba: A ChatGPT csak kettest kapna, ha nálam vizsgázna
Létezhet-e egyszerre többfajta igazság? Miért versenyezhet 2024-ben az USA elnökségéért két hülyén viselkedő öregember? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Pléh Csaba akadémikussal, kognitív kutatóval Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense beszélget.
Kapcsolódó cikkek
