Valóban csodaszerek az elmúlt években berobbant, elhízás elleni gyógyszerek?

· 01.09. · tudomány

Az olyan fogyást elősegítő gyógyszerek, mint az Ozempic és a Wegovy nemcsak az elképesztő mértékben lefogyott sztárok történetein keresztül uralták az elmúlt év híreit: a világ egyik vezető tudományos folyóirata szerint ezeknek a szereknek az elterjedése jelentette 2023 legnagyobb tudományos áttörését. A Science azzal indokolta a döntést, hogy az elhízás elleni, GLP-1 típusú gyógyszerekkel jelentős mértékű fogyás érhető el, ráadásul klinikai vizsgálatok további jótékony egészségügyi hatásaikra is rámutattak, miközben a mellékhatások viszonylag jól kezelhetők.

„A GLP-1 agonisták hosszú évek óta elérhetők a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésében, ezért hogy mennyiben jelentenek 2023-ban áttörést, az kérdéses” – válaszolta kérdésnkre Mutnéfalvy Zoltán belgyógyász-endokrinológus, a PeriodX Nőgyógyászati és Endokrinológiai Központ szakorvosa. Ugyanakkor hozzátette, hogy mind a cukorbetegség, mind az elhízás népbetegség, amelyeknek egészségügyi és gazdasági jelentősége az utóbbi évtizedekben egyre nő, és a következményként fellépő szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető halálokoknak tekinthetők. Ezért a szakorvos szerint a két betegség kezelésében hatékony GLP-1 agonisták jelentősége egyre inkább felértékelődik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy 2019-ben a 14 év feletti magyarok 58 százalékának volt súlytöbblete, ami 5 százalékkal haladta meg az európai uniós átlagot. Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében végzett vizsgálatban az európaiak 34 százaléka számított túlsúlyosnak (25-30 közötti testtömegindex) és további 24 százalék elhízottnak (30 feletti testtömegindex). Az Egyesült Államokban tavaly a felnőtt lakosság 42 százaléka bizonyult elhízottnak, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2021-ben a világ népességének 13 százaléka volt érintett.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az elhízás kockázatai között szerepel a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint egyes daganatos megbetegedések kialakulása. Az elhízás emellett növelheti neurodegeneratív kórképek kialakulásának kockázatát, és jelentősen súlyosbíthatja olyan vírusos fertőzések lefolyását, mint az influenza vagy a covid, amelyek így nagyobb eséllyel vezetnek kórházi kezeléshez.

Így nem véletlen, hogy a glükagonszerű-peptid-1 (GLP-1) hormont utánzó – és így a vércukorszintet, valamint a szervezet energiabevitelét csökkentő – gyógyszerek rendkívül ígéretesnek tűnnek. De vajon be is tudják váltani az ígéreteket? Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok, és milyen mellékhatásokkal kell számolni?

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!