Kisebb csodát produkált 2023-ban a magyar mezőgazdaság

A bibliai léptékű szárazsággal sújtott 2022-es év után tavaly szinte minden klappolt a magyar agráriumban: annak ellenére, hogy az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés teljesítménye némileg visszaesett, összességében a növénytermesztés túlzás nélkül megmentette az évet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentése szerint 2023-ban a mezőgazdaság teljes, 4,3 ezer milliárd forintos teljesítménye 6,5 százalékkal haladta meg a katasztrofális előző évit. A tavaly tavaszi fagyok miatt ugyan 40 százalékkal kevesebb barack termett, és a szőlő is „stagnált”, de kukoricából 121, rozsból 63, zabból 62, árpából 42, búzából 36, napraforgóból 56, repcéből 16 százalékkal többet takarítottak be a gazdák, mint 2022-ben. Ezért az állattenyésztés 0,5 százalékos visszaesése nem befolyásolta észrevehetően az ágazat eredményeit.

A KSH előzetes adatai alapján az időjárásfüggő mezőgazdaságon kívüli gazdaság éves alapon legalább 2 százalék körüli mértékben zsugorodhatott – ezt mentette 0,3 százalékos visszaesésre az agrárszektor. A Nemzeti Banknak a GDP alakulásáról szóló gyorselemzése szerint mindez annak tudható be, hogy „a mezőgazdasági termelés hozzáadott értéke 2023 harmadik negyedévében jelentősen, 88,2 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát”.

De lehet-e valódi agrárhatalom egy olyan ország, amely területének több mint felén zajlik valamilyen mezőgazdasági tevékenység? Hogyan viszonyul a magyar agrárium teljesítménye az Európai Uniós országokéhoz? Hogyan alakul Magyarországon az utóbbi évtizedekben a birtokok szerkezete, mi az a birtokkoncentráció, és mennyi idősek a hazai agrárcégek vezetői?