A genderszemléletű költségvetés legalább kétszer akkora GDP-növekedést eredményezne, mint az erőltetett iparosítás

„Még ha a nemek közötti egyenlőség étosza hidegen hagyja is a politikusokat, a számokat azért értik. A közgazdaságtan olyasmi, amivel minden politikusra lehet hatni” – indokolta kérdésünkre január 8-án egy budapesti kávézóban az egyik legbefolyásosabb brit civil szervezet, a feminista közgazdászok által 1989-ben létrehozott Women's Budget Group (WBG) nemzetközi partnerkapcsolatokért felelős trénere, Liz Hind matematikatörténész és -filozófus, hogy miért épp gazdasági kérdésekről tartanak oktatást Magyrországon. Hind és kollégája, Samah Krichah mérnök, genderkutató azért érkeztek a DemNet Alapítvány szervezésében a magyar fővárosba, mert január 9-én és 10-én tréninget tartottak magyarországi politikusoknak és a nőjogi civil szektor képviselőinek arról, hogy mit jelent a gendertudatos költségvetés, milyen haszna lehet a gyakorlatban, valamint hogyan és kinek kellene elérni, hogy Magyarországon olyan központi és helyi költségvetés szülessen, ami a magyar településeket és a magyar közéletet – ha nem is egy csapásra, de hosszú távon – mindkét nem számára egyformán élhetővé varázsolná.

„Feminizmust viszünk a gazdaságba és gazdaságot a feminizmusba” – hirdeti magáról az 1989-ben alakult WBG, amely indulása óta az Egyesült Királyság legbefolyásosabb feminista gazdasági agytrösztjévé nőtte ki magát. Nehéz megmondani, hogy a feminista gazdasági intézmények szegmensében Nagy-Britanniában mekkora lehet a verseny, a szervezet magyarországi tréningje mindenesetre annak ellenére is meglepetésszerűen hatott, hogy nemcsak Európában, hanem több kontinensen is tartanak programokat. A résztvevők kérésére mind a programot szervező DemNet, mind a brit trénerek szigorúan bizalmasan kezelték, hogy a magyar politikusok közül kik jelentkeztek a keddi oktatásra. Annyit azért megtudtunk, hogy összesen 8-10 vidéki és fővárosi politikus, zömében önkormányzati képviselő érdeklődött a nemek közötti egyenlőséget előmozdító költségvetés-tervezés módszerei iránt.

A szerdai oktatáson valamivel nagyobb létszámban zsúfolódtak össze a rendezvény helyszínéül szolgáló V. kerületi nagypolgári lakásból kialakított iroda egyik termében a hazai nőjogi szervezetek, a NaNe Egyesület, az Emma Egyesület, a Menők, vagyis a Magyar Európai Nők Egyesülete és a Jól-lét Alapítvány képviselői, néhány nőjogi területen aktív önkéntes, valamint a szinkrontolmácsok és a tréninget szervező DemNet munkatársai. Bár az eseményre a sajtó munkatársait nem hívták meg, a szervezők és a résztvevők beleegyezésével a szerdai oktatáson a Qubit is részt vehetett.

A nemek közötti egyenlőség kétszer annyit dobhatna a GDP-n, mint az akkugyárak

Még ha Magyarországon – és mint azt Hind és Krichah elmondták, a világ túlnyomó részében – a feminizmus nem is kifejezetten hívószó, miután kiderült, mit is jelent pontosan a nemi egyenlőséget előmozdító, vagyis a hazai közbeszédben gyakorlatilag szitokszónak számító „genderalapú” költségvetés-tervezés (angol betűszóval GB, azaz gender budgeting) az is világossá vált, miért lett volna hasznára a tréningen való részvétel az összes magyar politikusnak. Az első és legfontosabb tudnivaló talán az, hogy a GB szemmel jól látható mértékben, akár 8-9 százalékkal is növelheti az egy főre jutó össztermék, a GDP nagyságát azokban az országokban, ahol így tervezik a költségvetési tételeket. Olyan térségekben, ahol a nők és a férfiak foglalkoztatottsága, jövedelme és egyéb munkaerőpiaci jellemzői között nagyobb a különbség, az olló összezárására irányuló törekvések GDP-növelő hatása még ennél is sokkal nagyobb lehet. A McKinsey Intézet számításai szerint Latin-Amerikában például akár a 30 százalék fölötti növekedés sem lenne kizárt.