Berényi Eszter: A középiskolai felvételi köré egész iparág épült, amit eleve a magas státuszú családok használnak

Berényi Eszter oktatásszociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója addig háborgott a HVG évente közzétett top 100-as gimnáziumi listája láttán, hogy készített egy alternatív listát, ami nem az oktatás hagyományos eszközökkel mért színvonala, hanem a szülők társadalmi helyzete szerint rangsorolja a gimnáziumokat. Érdekes, bár bevallása szerint nem meglepő eredményre jutott: kiderült, hogy a Magyarország legjobb gimnáziumaiba felvett diákoknak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményen kívül van még egy közös tulajdonságuk, nevezetesen az, hogy eredményeik erősen korrelálnak szüleik vagyoni és iskolázottsági helyzetével, így az oktatási intézmények által elért eredmények nemcsak a gyerekek szuperképességeiről, hanem szüleik társadalmi-gazdasági státuszáról is sokat elárulnak.

Berényi Esztert erről az összefüggésről, a lista összeállításának módszertanáról és az így kapott eredményekről kérdeztük.

Mi volt a célja azzal, hogy a gyerekek társadalmi státusza szerint készített a gimnáziumokról egy listát? Egyáltalán, honnan lehet tudni a gyerekek társadalmi helyzetéről?

Azt gondolom, hogy nem árt néha szembesülni azzal, hogy mi alapján van valakinek esélye arra, hogy ezekbe a gimnáziumokba járjon. A gyerekek, amikor kompetenciamérést írnak a 6., 8. és 10 osztályban, kapnak egy úgynevezett tanulói háttérkérdőívet is, amit nekik kell kitölteniük, kisebb korban nyilván a szüleik segítségével. Ebben olyan kérdések vannak, hogy a szüleiknek van-e munkájuk, járnak-e nekik szociális juttatások, hányan laknak egy lakásban, hány szobájuk van, járnak-e nyaralni, és azt is megkérdezik tőlük, hogy szerintük mennyire él jól a családjuk. Ezek azok a kérdések, amik elsősorban a gyerekek anyagi helyzetére kérdeznek rá.