Mi igaz abból az állításból, hogy ma sokkal korábban kamaszodnak a gyerekek, mint egy évszázaddal ezelőtt?

Valóban korábban kezdődik a kamaszkor, mint régen? – tették fel a kérdést január 23-án norvég orvosok a Tidsskriftet norvég orvosi folyóiratban. A cikk szerint ez a kérdés azért érdekes, mert „a korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek. Az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát. A korai pubertás ráadásul nemcsak növeli, hanem elnyújtja a tinédzserkori a kockázatkereső magatartás lehetőségét.”

Mint azt a skandináv orvosok leszögezik, Norvégiában a kamaszkor kezdetét értékelő populációbiológiai tanulmányok a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalták a pubertáskor kezdetét, legalábbis a legutóbbi évekig. Az adatgyűjtésekből az derült ki, hogy míg az 1860-as években a lányok átlagosan 15,6 éves korukban kezdtek menstruálni, a 20. század közepén erre már átlagosan 13,3 éves korukban sor került, majd később ez nem is nagyon változott meg. 2020-ban azonban átfogó vizsgálatot végeztek, mintegy 1200 6-16 éves korú kamasz bevonásával. A vizsgálatban egy korábbi, 2003-2006 között a Norvégiai nyugati partvidékén fekvő nagyvárosban, Bergenben elvégzett populációbiológiai felmérés kereteit követték, csakhogy a 2-es számú bergeni növekedéskutatás (Bergen growth study) kiértékelése után arra az eredményre jutottak, hogy „Norvégiában a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél korábbra tolódhatott”.

Hogy mégis mennyivel tolódhatott korábbra, annak megválaszolásához a második bergeni kutatás értékelői több adatot bemutatnak. Mint írják, a több mint fél évszázada megalkotott, a pubertáskori jegyeket kategorizáló Tanner-skála alapján a norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig átlagosan 12,9 éves korukban, vagyis a múlt század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.

A norvég adatgyűjtés és tanulmány csak az egyike azoknak a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az utóbbi egy-két évtizedben végzett kutatásoknak, amelyek alapján gyerekorvosok és endokrinológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy – különösen a lányok esetében – egyre korábbra tolódik a kamaszkor kezdete. A Guardian brit napilap amerikai tanulmányokra hivatkozva jóval vészjóslóbb képet festett: már tíz évvel ezelőtt is arra figyelmeztetett, hogy miközben 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban már másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. Mint írják, 2010-ben a kamaszkori változások kicsivel 10 éves koruk után elkezdődik. Az amerikai gyerekorvosok a fiúk esetében hasonló trendeket figyeltek meg, csak minden vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással. Az amerikai kutatók egyébként a különböző etnikai csoportokban még további eltéréseket tapasztaltak, az afro-amerikai, valamint a latin-amerikai gyerekek körében még korábbi életkorban számolnak be a kamaszkort jellemző fizikai változásokról.