A mediterrán étrend nem gyanús csodadiéta, hanem valódi kulcs az egészséges élethez

Sztárdiéták, táplálkozási trendek jönnek-mennek (paleo, valaki? Atkins?), de egy stabil pontja biztosan van az étrendtoplistáknak: a mediterrán diéta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a U.S. News & World Report rangsorán idén is – sorozatban már hetedik éve – a Földközi-tenger partvonalán élő népek táplálkozási szokásain alapuló mediterrán étrend végzett az első helyen.

A lapnak nyilatkozó dietetikus, Elena Paravantes-Hargitt szerint a hagyományos mediterrán étrend titka, hogy 40 százalék szénhidrátból, 40 százalék zsírból és 20 százalék fehérjéből áll, ami tökéletes kombináció a hosszú, egészséges élethez. Ráadásul mivel ez az étrend zöldségekben, hüvelyesekben és olívaolajban gazdag, még jól is lehet lakni vele.

Ez nem az a diéta, ami gyors fogyást ígér, cserébe viszont az elmúlt évtizedekben annyi kutatást végeztek az egészségügyi hatásainak feltérképezésére, hogy nincs még egy olyan étrend, amelynek ekkora tudományos irodalma lenne. És ez már szinte szépirodalom: csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és különböző ráktípusok kialakulásának esélyét, hosszabb távon segít leadni a súlyfelesleget, lassítja a kognitív hanyatlást, és a depressziót is segíthet elkerülni. Ahogy azt is nehéz mással magyarázni, hogy a hírhedten cigaretta- és kávékedvelő Olaszország és Spanyolország valahogy csak ott van évről évre azoknak az országoknak a toplistáján, ahol a legmagasabb a születéskor várható élettartam – a covid óta kicsit lejjebb, de még mindig a top 10-ben.

Persze mondhatjuk, hogy könnyen beszél egészséges étkezésről például egy spanyol, aki kimegy a kertbe, leszed egy marék olajbogyót, a piacon bármikor megkapja a friss garnélát és tintahalat, de még a zöldségekhez és gyümölcsökhöz is olcsóbban hozzájut, mint Magyarországon, kétszer akkora fizetésből. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyéről sem rúgják ki, ha bejelenti, hogy mostantól minden délután 2-kor beiktat egy kétórás sziesztát a napirendjébe.

A szieszta ugyan nem része a mediterrán diétának, már csak a diéta definíciójából következve sem, de kutatások azt is kimutatták, hogy a mediterrán étrend és az ebéd utáni rendszeres pihenés együtt az igazi: közös alkalmazásuk mind a fiataloknál, mind az időseknél hozzájárul a jobb egészséghez és növeli a jóllétet.

De mit is tartalmaz pontosan a mediterrán étrend? Valóban 100 évig élt, aki felfedezte? Miért nem mindegy, hogy extra szűz-e az az olívaolaj? És persze: lehet-e egyáltalán Magyarországon mediterrán diétát tartani? Szpojler alert: lehet.