Még ebben az évszázadban drámai mértékben megfogyatkozik az élő rokonaink száma, és ez nem sok jót jelent

Míg egy 65 éves nőnek 1950-ben világviszonylatban átlagosan 41 rokona élt, 2095-re egy ugyanilyen korú nőnek már csak 25 élő rokona lesz, ami globálisan 38 százalékos csökkenést jelent. De a jóslatok szerint nemcsak a rokonok száma, hanem az összetétele is meg fog változni: az unokatestvérek, unokahúgok, unokaöcsök és unokák száma meredeken csökken, a dédszülők és nagyszülők száma jelentősen nő majd.

Erre az eredményre jutott Diego Alburez-Gutierrez, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet rokonsági egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatócsoportjának vezetője, aki Iván Williamsszel, a Buenos Aires-i Egyetem és Hal Caswellel, az Amszterdami Egyetem kutatójával közösen tavaly októberben publikálta az emberek rokonsági kapcsolatainak alakulását előrevetítő tanulmányát. „A kérdésünk az volt, hogy a demográfiai változások hogyan fogják a jövőben befolyásolni a rokonságot – nyilatkozta Alburez-Gutierrez a németországi Max Planck Társaság (Max Planck Gesellschaft) független non-profit kutatóhálózat honlapján. – Azt vizsgáltuk, hogy milyen volt a múltban a családok mérete, szerkezete és kormegoszlása és ez hogyan alakul majd a jövőben."

A kutatók az ENSZ Világnépesedési Kilátások (World Population Prospects) kiadványának 2022-es felülvizsgálatából származó múltbeli és előrejelzett adatokat elemezték. „Matematikai modellekkel ábrázoltuk, hogy egy adott időszakban hogyan néz ki egy ember felmenői és leszármazottai közötti kapcsolat. A modell minden naptári évre átlagos életkori és nemi eloszlásokat ad a különböző típusú rokonsági kapcsolatokra" – írja Alburez-Gutierrez, aki kutatóársaival országonként 1000 rokonsági kapcsolat történetét számolta ki, köztük Magyarországét is. A családméret az élő dédszülők, nagyszülők, szülők, gyermekek, testvérek, unokák, dédunokák, illetve nagynénik és nagybácsik, unokahúgok és unokaöcsök számából áll össze.

De miért fontos, hogy hány rokonunk van, pontosan mi várható Nyugaton, a fejlődő országokban, a Távol-Keleten és Magyarországon, és hogyan lehetne elejét venni a bajnak?