Kell-e tartani Magyarországon attól, hogy Ukrajnában legalizálták az orvosi kannabiszt?

A két éve tartó háború jól láthatóan felgyorsította az orvosi kannabisz engedélyezésének folyamatát Ukrajnában. Az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij nyilatkozataiban többször hivatkozott arra, hogy az áldozatoknak hatalmas segítséget jelentene, ha hozzáférnének a kannabisszal végezhető terápiákhoz. A magyarországi sajtóban ezt a lépést gyakran drogliberalizációként tálalják, és a magyarokra is veszélyt jelentő lépésként állítják be. De mit mondanak erről azok az ukrán civil szervezetek, amelyek maguk is aktívan részt vettek az orvosi kannabisz elérhetővé tételében?

Bár az ukrán parlament 2023 decemberében megszavazta az orvosi kannabisz engedélyezését, az ellenzék felesleges módosítási indítványokkal igyekezett lassítani a folyamatot. Január közepére azonban minden akadály elhárult az orvosi kannabisz bevezetése elől, így idén megkezdődhet az orvosi kannabisz előállítása és felírása az országban. A törvény fél évet írt elő a kapcsolódó rendeletek kidolgozására, így az első betegek várhatóan az év második felében juthatnak hozzá az orvosi kannabiszhoz. Milyen változásokat hoz ez pontosan Ukrajnában, és lehet-e a döntés bármilyen hatással a magyarországi helyzetre? Ezekre a kérdéseinkre válaszolt három ukrán szervezet, az Ukrán Orvosi Kannabisz Szövetség (Ukrainian Association of Medical Cannabis - UAMC), az epilepsziásokkal foglalkozó Epiprosvita és a Patients of Ukraine betegjogi szervezet.

Öt év munka tízmillió betegért

Miközben az orvosi kannabisz használatára vonatkozó törvény látszólag az elmúlt két évben körvonalazódott, a háttérmunkálatok már jóval régebb óta tartanak és az országot 2014-től 2019-ig elnöklő Petro Porosenkóig nyúlnak vissza. Ez idő alatt a betegjogi szervezetek számos akciót, találkozót és konferenciát szerveztek, hogy láthatóvá tegyék a rászoruló betegeket.

A háború súlyos egészségügyi következményei újabb érvet jelentettek az orvosi kannabisz engedélyezésében. Inna Ivanenko, a Patients of Ukraine ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Egészségügyi Minisztérium a háború előtt 2 millióra becsülte a potenciálisan orvosi kannabiszra szoruló páciensek számát. Ezek a betegek onkológiai betegségekben, epilepsziában, szklerózis multiplexben, Parkinson- és Alzheimer-kórban szenvednek. Jelenleg már 6 millió érintettel számol a minisztérium, de friss elemzések közel tízmillióra teszik csak a poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő ukránok számát, és ők csak a jéghegy csúcsát jelentik az orvosi kannabisz terápiát igénylők körében.

Hanna Hluscsenko független európai orvosikannabisz-tanácsadó, a UAMC tagja a német orvosikannabisz-program példájára hivatkozik, ahol a betegek 80 százaléka fájdalomcsillapítóként használja az orvosikannabisz-készítményeket. Ukrajnában erre a célra jelenleg opioidokat írnak fel, ami súlyos mellékhatásokat és hozzászokást is eredményezhet. Ehhez képest az orvosi kannabiszt alacsonyabb kockázatú helyettesítőként lehetne bevetni, ahogy azt az Egyesült Államokban is nagy sikerrel teszik.

„Képzeld el, hogy elveszítetted a végtagjaidat, a kórházban vagy erős fájdalmakkal, amiket valahogy csökkenteni kell. Használhatsz opioidokat, de alternatívaként használhatnál kannabiszt, ami szintén segít csökkenteni a fájdalmat, és túlélni ezt a nehéz időszakot. Ezért azt gondolom, hogy a szabályozás egyik fő célcsoportja a katonák lesznek” – magyarázza Hlushchenko.

Nija Nikel, az Epiprosvita szervezet alapítója a tünetek közül az alvászavart emeli ki: „meg kell érteni, hogy két éve minden ukrán embernek problémája van az alvással a háború és a stressz miatt (...) Sok családtagommal elveszítettem a kapcsolatot a hackertámadások és a rakétatámadások miatt. Csupa különböző támadás, úgyhogy mindnyájunknak problémája van az alvással”.

Nikel betegeket és orvosokat magába tömörítő szervezetét az epilepsziás gyermeke hívta életre, akinek az interjúnk alatt is volt egy rohama. Nikel elmondása szerint az éjjeli epilepsziás rohamok is gyakoriak, így az ilyen családokban mindenkit érint az alvási nehézség.