Az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását

A Qubiten többször is részletesen foglalkoztunk a 2022. június közepétől kezdődő hét hetes csapadékmentes időszak katasztrofális következményeivel; ismert, hogy a Duna–Tisza közén ebben a periódusban egy csepp eső sem esett, ami az ország keleti részén teljes termésveszteségre ítélte az őszi aratású haszonnövényeket. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, és bibliai mértékűvé súlyosbították az aszályt.

Timár Gábor és Székely Balázs, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének, valamint Jakab Gusztáv, az egyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai a rangos Land folyóiratban január végén megjelent elemzésükben a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig számos szakterület szakirodalma alapján összegezték, hogy miért vált ennyire kritikussá a csapadékhelyzet 2022 nyarán az ország keleti részén. Az ok-okozati viszonyrendszer feltárásán túl ráadásul javaslatot is tettek a megoldásra.

A különböző tudományterületeken tevékenykedő kutatókat arról kérdeztük, hogy milyen alapon tartják orvosolhatónak az Alföld – a nemzetközi klímamodellek szerint a jelenlegi tájhasználat fenntartásával elkerülhetetlen – elsivatagosodását; milyen eddig nem ismert tényekre alapozva állítják, hogy a folyószabályozások előtti állapotok részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.