Orbán Viktor új törvényt ígér, de a gyermekvédelemben jártas jogászoknak van egy rossz hírük: a jogászkodás nem segít

„A magyar kormány a mögöttünk hagyott közel 14 évben mindvégig egyedülállóan nagy hangsúlyt fektetett a családok támogatására és a gyermekek védelmére. Ez a kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatta a családokat, bevezettük a csokot, a babaváró támogatást, a falusi csokot, adókedvezményt biztosítottunk a gyermekes családoknak és teljes adómentességet a legalább négy gyermeket vállaló nőknek. Megdupláztuk a bölcsődei férőhelyek számát, és a korábbiakban nem látott nagyságrendű óvodafejlesztési programot indítottunk. Eközben elfogadtuk Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét; a pedofíliára vonatkozó büntetőjogi szabályozást szintén a konzervatív jobboldali kormánytöbbség szigorította. Külön pedofilnyilvántartást hoztunk létre (...), és minden korábbinál szigorúbb családvédelmi törvényt fogadtunk el (...). A családpolitikáért, családok támogatásáért a legtöbbet éppen Novák Katalin elnök asszony tette a 2014 utáni időszakban, ahogyan Varga Judit miniszter asszonynak is meghatározó szerepe volt a BTK szigorításában, a családvédelmi törvény elfogadásában és magyar és nemzetközi színtéren történő megvédésében” – kezdte a február 16-i kormányinfót Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A családokért dolgozó, sőt harcoló Novák Katalinról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is az egy nappal későbbi évértékelőjében. Orbán azt is hozzátette, hogy „a tanulságokon túl feladat is adódik, a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni (...). Egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtanunk az országgyűlésbe.”

De vajon mennyit segít a magyar gyerekek helyzetén egy új gyermekvédelmi törvénycsomag? Mint azt Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára, Rétvári Bence február 20-án kedden részletesen kifejtette a közösségi médiában, Orbán Viktor kormányát azzal biztosan nem lehet vádolni, hogy tartózkodott volna a törvénymódosításoktól. A gyerekek védelme nevében nemcsak a Gyermekvédelmi törvényt (Gyvt.) módosították (több tucatszor), hanem a Büntető törvénykönyvet (Btk.) és a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), sőt az Alaptörvényt is. Rétvári szerint, akinek a Facebook-posztját a biztonság kedvéért az adófizetői forintokból gazdagon kistafírozott propagandagépezet nagyágyúi, a Magyar Nemzet, az Origo, a Pesti Srácok, a hirado.hu és számos kisebb orgánum is megfuttatta, az alábbiak voltak a kormány legfontosabb gyermekvédelmi intézkedései:

• 2012-ben új, minden eddiginél szigorúbb, a gyermekek védelmét hangsúlyosan megjelenítő Büntető törvénykönyv bevezetése;
• a gyermekek sérelmére bűncselekményeket elkövetők nevelési és gondozási hivatástól való elzárása;
• a kapcsolati erőszak mint bűncselekménytípus bevezetése;
• titkos menedékházak törvényi létrehozása;
• a gyámhatóság, gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésére vonatkozó törvénymódosítás;
• egységes eljárásrend a gyermekvédelmi intézményekben, a nevelőszülőknél és a javítóintézetekben élő gyermekek bántalmazási eseteinek kivizsgálására és kezelésére;
• a gyermekek otthongondozási díjának bevezetése;
• a gyermekbántalmazás esetén korszerű segítséget és kezelést nyújtó Barnahus-modell hazai átültetése;
• pedofil-nyilvántartás létrehozása;
• a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények elévülésének megszüntetése;
• a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni súlyosabb szankciók bevezetése.

Évtizedek óta a gyermekvédelemben dolgozó, egyetemeken oktató jogászokat és a nemzetközi gyermekvédelemben is jártas szakembereket kérdeztünk arról, hogy ezek az intézkedések vajon mennyiben járultak hozzá a gyerekek védelméhez. Miközben ugyanis a kétharmados felhatalmazással bíró kormány a fenti – és még több tucat –, salátatörvényekben elbújtatott jogszabállyal, rendelettel, módosítással, vagyis épp a miniszterelnök által kifogásolt, majd paradox módon egy alaptörvény-módosítással orvosolni igyekezett, úgynevezett jogászkodással vitézkedett a gyermekvédelem érdekében, nemcsak a bicskei gyermekotthonban szexuális bűncselekmények áldozatává vált gyerekek sorsa jelzi, hogy a gyermekvédelemmel Magyarországon súlyos gondok vannak.

Egyre-másra történnek olyan bűncselekmények, amelyeknek családokban nevelkedő gyerekek válnak áldozatául: rendszerszintű hibák járultak hozzá például azoknak a gyerekeknek a meggyilkolásához, akikkel a gyerekek anyja által többször – eredménytelenül – feljelentett, vagy épp a börtönből frissen szabadult apjuk végzett a neki biztosított felügyelet nélküli láthatáson. A jelzőrendszer, vagyis az óvoda- és iskolapedagógusok, védőnők és orvosok által nem elég súlyosnak ítélt erőszakkal nemcsak a nevelőotthonokban vagy a nevelőszülőknél nevelkedő, hanem a családokban, sőt kifejezetten jómódú családokban élő gyerekek is találkozhatnak, és ezekkel az esetekkel szemben a magyar gyermekvédelmi rendszer sokszor éppoly tehetetlennek – rosszabb esetben érdektelennek – bizonyul, mint a bicskei gyermekotthonban szexuálisan bántalmazott gyerekek megvédésében.

A Gyerekvédelmi törvényt (az igazit) csak a Fidesz-kormány több tucatszor módosította már

A család- és gyerekvédelemtől hangos kormányzati kommunikáció ellenére rendszeresen negatív rekordot döntögető születésszámok mellett 2010 és 2014 között megugrott, és azóta is stagnál az állami gondozásban élő gyerekek száma. Mint azt gyermekvédelmi szakemberek a Partizán gyermekvédelemnek dedikált műsorában kifejtették, őket az esetek 95 százalékában szegénység vagy bántalmazás miatt emelik ki a családjaikból, miközben az esetek egy részét nem a kiemelés, hanem az oldaná meg, ha a problémát a gyökerénél orvosolnák, vagyis például komolyan vennék, amikor egy nő kihívja a rendőrséget, mert veszélyben érzi magát és a gyerekét.

Miközben Magyarországon két törvénycsomagot is gyermekvédelmi törvényként emlegetnek, mind a Btk., mind a Ptk. gyerekekkel foglalkozó passzusait szigorították, gyermek- és családvédelminek mondott jelmondatok kerültek az alaptörvénybe, a gyermekvédelem eddig sem azon bukott el, hogy nem volt elég jogszabály, de még csak nem is azon, hogy a meglévő törvények ne lettek volna elég jók – kezdte a Qubit kérdésére adott válaszát lényegre törően Lux Ágnes, az ELTE oktatója, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az UNICEF Magyarország korábbi gyermekjogi igazgatója. Szerinte

„a jogszabályok átfésülése és módosítása önmagában biztosan nem tudja megoldani a problémát. Az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény már eddig is az egyik legtöbbet módosított jogszabály volt Magyarországon. Arra már a rendszerváltás óta léteztek tendenciák, hogy a gyermekjogi problémákat jogalkotással próbálták orvosolni, de az utóbbi években a jogszabálymódosítási hajlandóság rendkívül intenzívvé vált. Sokszor a módosítás nem más volt, mint a médiában felerősített, politikai ügyre adott válaszlépés, ami – amellett, hogy jogbiztonsági, normavilágossági kérdéseket vet fel, és akár az egész gyermekvédelmi szakma stabil működését is veszélyeztetheti –, egy teljesen elhibázott irány.”