Az egyre rosszabb színvonalú oktatásban már a középosztálybeli gyerekek sem férnek hozzá a jó minőségű iskolához

„Az volt a célunk, hogy ne csak azt mutassuk meg, amit már régóta tudunk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek rossz a magyar iskola, hanem kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskola általános minőségének romlása vajon elérte-e már a középosztályt is” – mondja Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója, aki február 15-én publikálta Erős Hannával és Laczkovich Annával közösen jegyzett tanulmányát. A kutatók azt vizsgálták, hogy az osztály, illetve az iskola tanulási közege miképpen függ össze a szülő társadalmi hátterével.

Az iskolák minőségének általános romlása miatt már az érettségizett szülők gyerekei is egyre kevésbé férnek hozzá a jó tanulási közeget biztosító iskolákhoz, derül ki a kutatási jelentésből. „Romlik az iskolák átlagos színvonala, kevesebb a jó tanár, és ez a középosztálybeli gyerekek számára is kezd probléma lenni” – állítja Scharle. A tanulmány szerint „a korábbi időszakhoz viszonyítva már a legelőnyösebb hátterű diákok sem férnek hozzá olyan arányban a jó tanulási közeget biztosító intézményekhez, mint az például a 2011/12-es tanévben jellemző volt”.

A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárultak a minőség romlásához, állítják a kutatók.

A túlterhelt vagy elavult módszereket alkalmazó tanárok nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekeket, hanem a középosztálybeli gyerekek tanulási nehézségeit sem tudják kezelni, amit tovább súlyosbít, hogy nincs elég fejlesztőpedagógus, pszichológus és pedagógiai asszisztens. Scharle szerint „a középosztálybeli családoknál is egyre több a tanulási zavarokkal küzdő gyerek, ezért a homogenizáló pedagógiai kultúra már nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekeknek rossz, hanem mindenkinek, akinek van valami problémája vagy nehézsége”.

A kutató szerint hiába mondják, hogy a középosztálybeli szülők gyerekeit nem kell félteni, hiszen ők már az óvodában megtanulnak olvasni: nekik sem mindegy, hogy milyen iskolában tanulnak, és milyen készségeiket fejlesztik. „A robotizáció ugyanis fokozatosan megszünteti azokat a rutinszerű munkákat, amiket gyenge alapkészségekkel, egyszer megtanult ismeretanyaggal is el lehet végezni. Az tud majd jól boldogulni, aki az iskolában megtanult hatékonyan tanulni, információkat feldolgozni, önmagát jól kifejezni, másokkal együttműködni. A magyar iskolák többségében pedig minderre nem készítik fel a gyerekeket”.