Több százezren kénytelenek viselni Magyarországon az éjszakai munka súlyos egészségügyi árát

„Emberfüggő, de a mélypont valamikor éjjel kettő és reggel hat között köszönt be. Az emberi test huszonnégy órás biológiai ciklusában ez az a pont, amikor az aktivitás a lehető legalacsonyabb szintre ér. Ilyenkor gyakran úgy éreztem magam, mintha kibillennék az egyensúlyomból, és egész testem érzéketlenné vált volna. Furcsa érzetek kerítettek hatalmukba fizikai és mentális szinten. Olyan volt, mintha kicsúszna a lábam alól a talaj, mintha hallanám, ahogy a testem sikítja: azonnal hagyd abba és feküdj le – de nem tudtam, mert cipelnem kellett a ládákat és a zsákokat, sokszor a vevővel a nyomomban. Korábban már hallottam erről a mélypontról, de életemben először az éjszakai műszakokban és az éjszakai etnográfiai munkámban tapasztaltam meg”

– írja Julius-Cezar MacQuarie, a Közép-európai Egyetem (CEU) szociálantropológus kutatója arról az időszakról, amikor Londonban egy éjszakai piacon dolgozott terepmunkán. MacQuarie a kutatásaiban az éjjel dolgozók kínjaira, kimerültségére, valamint a társadalomtól és családjaiktól való elidegenülésére derít fényt megfigyeléses vizsgálatokon, interjúkon és a saját tapasztalatain keresztül.

Viszonylag kevesen ismerik a huzamos ideig éjszaka végzett vagy a váltott műszakokban történő munka valóságáról, pedig Magyarországon is több százezren kénytelenek akkor robotolni, amikor mások az igazak álmát alusszák. Arról még kevesebbet hallani, hogy az éjszakázás mennyire káros az egészségre. „Nagyon-nagyon sok kockázatot rejt magában. Nehéz azt mondani, hogy lenne pozitív hatása, inkább csak negatívokat dokumentáltak, a sejtszinten történő folyamatoktól egészen a társas folyamatokig. Úgy tűnik, hogy a váltott műszak és az éjszakázás a cirkadián ritmus felborulása miatt még sejtszinten is okoz degeneratív folyamatokat, például magasabb az oxidatív stressz mértéke” – mondta a Qubitnek Simor Péter alváskutató, pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének munkatársa.

Ez a munkarend rövid távon felborítja a szervezet cirkadián ritmusát („biológiai óráját”), az anyagcserét (különösen a glükóz metabolizmusát) és alváshiányhoz vezet, hosszú távon pedig rendkívül megnöveli az alvászavarok, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a daganatok (nők körében különösen az emlőrák) kialakulásának kockázatát.

De mi hozta ránk az éjszakai munka átkát, és hány magyar munkavállaló érintett benne? Hogy érinti az éjjel dolgozók egészségét, hogy az Országgyűlés tavaly év végén bizonyos munkakörök esetében eltörölte a kötelező, rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat? És miért érdemes tisztában lenni azzal, hogy bagolynak vagy pacsirtának születtünk?

Amikor mások alszanak