A magyar kormány egy összeesküvés-elméletre alapozza a génmódosított ukrán gabonával való riogatást

Tavaly novemberben az Orbán-kabinet tizenharmadik nemzeti konzultációjának 9. pontja arra hívta fel a szavazópolgárok figyelmét, hogy „Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát”. A nemzet véleményét ezúttal a „szuveneritásunk védelméről” kikérő levél szerint tudniillik a „háború kirobbanása után” megnyitott határok ellenére az ukrán gabonaszállítmányok nem jutottak el „a világ szegényebb régióiba”, a „génmódosított ukrán gabona” így „elárasztotta a kelet-európai országok piacait”, és bár „Magyarország megtiltotta”, „Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát”.

A dilemmával szembesülő konzultálók pedig dönthettek, hogy ebben a helyzetben szükséges-e minden lehetséges módon megvédeni a „magyar mezőgazdaság GMO-mentességét”, vagy inkább „meg kell nyitni a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt”. Január végére kiderült, a kérdőívet kitöltők 99,29 százaléka az első lehetőséget javasolta Magyarország – majd' minden évben a nemzet tanácsaira szoruló – kormányának.

Konteósítás

Az ukrán gabonát génmódosítottnak nyilvánító állításával a NER propagandagépezete az egykori béketábor országaiban széles körben terjedő összeesküvés-elméletre épített.

A tényfeltárásban és -ellenőrzésben utazó Factcheck.bg portál beszámolója szerint 2023. szeptember közepén például Tsoncho Ganev, a bolgár szélsőjobboldali Újjászületés párt alelnöke állt elő azzal a szófiai törvényhozásban, hogy a 2010-es évek elején az ukrán honatyák megszavaztak egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a GMO-növények termesztését az ország területén. Állítása szerint ezzel párhuzamosan vált szabaddá a külföldiek földszerzése Ukrajnában, aminek következményeként a génmódosításban élenjáró multinacionális vállalatok birtokolják a világ legtermékenyebb területeinek nagy részét.