Egyre több a rákos fiatal, és ezt már nem lehet csak a cigarettára és az alkoholra kenni

Számtalan kutatási projektben igyekeznek olyan megoldásokat találni, ami egyszerűbbé, elérhetőbbé teszi a daganatok korai észlelését – csak az elmúlt két napban bejelentettek két olyan eredményt, ami ezt célozza. A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint pozitronemissziós tomográfiával (PET), vagyis egy noninvazív képalkotó eljárással felismerhető a vastag-, vékony- és végbelet érintő daganatok minden jellegzetessége, így kiválthatja a fájdalmas biopsziát, míg a Nottinghami Trent Egyetemen egy melltartóba építhető mellrák-diagnosztikai eszközt mutattak be.

A rákdiagnosztika fejlesztése azért is különösen fontos, mert a statisztikák azt mutatják, hogy egyre több fiatal szenved daganatos betegségben, miközben az orvosok tapasztalatai szerint a 20-30 évesek még nem veszik elég komolyan a tüneteket, ezért gyakran csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már nem lehet mit tenni.

2023 szeptemberében jelent meg az eddigi legátfogóbb tanulmány, ami a rákos megbetegedések mennyiségét és annak időbeni változását vizsgálta az 50 év alattiak körében. A kutatás szerint a 2020-at megelőző 30 évben kis híján 80 százalékkal nőtt a korán jelentkező rákbetegségek száma, míg a halálozás 27 százalékkal emelkedett világszerte. A 29 ráktípus adatait globálisan vizsgáló kutatók összesítése szerint 1990-ben 1,82 millió embernél diagnosztizáltak rákot a korcsoportban, 2019-ben pedig már 3,27 milliónál, ami nem magyarázható pusztán a népességnövekedéssel – időközben 5,29 milliárdról 7,74 milliárdra nőtt a Földet lakók száma, ami csak 46 százalékos emelkedést jelent.

A kutatók a trendek alapján arra számítanak, hogy 2030-ra további 31 százalékkal nő a rákbetegek száma, a haláleseteké pedig 21 százalékkal. Ebben szerintük szerepet játszanak genetikai faktorok is, de az adatok alapján a vörös húsban és sóban gazdag, ám gyümölcsökben és tejtermékekben szegény étrend, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás számít a legfőbb kockázati tényezőnek, amihez a testmozgás hiánya, az elhízás és a magas vércukorszint is hozzájárul.

A Washingtoni Egyetem orvoskutatói 2022-ben tették közzé tanulmányukat, amelyben azt tekintették át, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a legtöbb rákos halálesethez – ami arra is rámutat, hogy mit tehetünk leginkább a kockázat csökkentéséért. Azt találták, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a magas testtömegindex hármasa felel a halálos rákbetegségek 44,4 százalékáért, vagyis az összes haláleset közel felét el lehetne kerülni pusztán életmódbeli változtatásokkal. Az így megelőzhető halálos ráktípusok között a gége-, hörgő- és tüdőrák teszi ki a legnagyobb hányadot, de a fej-nyaki daganatok, valamint a vastag- és végbélrák is sok esetben könnyen elkerülhető lenne.

A tanulmányban régiós bontásban is közzétették az adatokat, így az is tudható, hogy az egész világon Közép-Európában halnak meg a legtöbben olyan rákbetegségben, amit a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentésével (ideális esetben elhagyásával) vagy az egészséges táplálkozásra való odafigyeléssel meg lehetne előzni.

Cigi, pia, mikroműanyag?