Harminc év alatt 80 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések száma az 50 évesnél fiatalabbak körében
Elkészült az eddigi legátfogóbb tanulmány, ami a rákos megbetegedések mennyiségét és annak időbeni változását vizsgálta az 50 év alattiak körében: az eredmények szerint három évtized alatt közel 80 százalékkal nőtt a korai stádiumú rákbetegségek száma, míg a halálozás 27 százalékkal nőtt világszerte.
A skót Edinburgh-i Egyetem és a kínai Csöcsiangi Orvostudományi Egyetem által vezetett, a BMJ Oncology szaklapban megjelent kutatás szerint ez számszerűsítve annyit jelent, hogy 1990-ben még 1,82 millió embernél diagnosztizáltak rákot, 2019-ben pedig már 3,27 milliónál, és évente több mint egymillió 50 év alatti ember életét veszi el a betegség.
A több mint 200 (jelenlegi és egykori) ország adatait és 29 ráktípust vizsgáló kutatók szerint a jelentős növekedés mögött sokféle ok húzódhat, és elsősorban életmódbeli változásokkal (egészséges táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás mérséklése, több szabadtéri testmozgás) lehet tenni azért, hogy megállítsuk a növekvő trendeket.
2019-ben a mellrák okozta a legtöbb megbetegedést és halálozást is, globálisan 100 ezer főre 13,7 megbetegedés és 3,5 haláleset jutott. 1990 óta a gége- és a prosztatarák esetei nőttek a leggyorsabban (évente 2,28 és 2,23 százalékkal), míg a máj rákos megbetegedésének esetei évente 2,88 százalékkal csökkentek harminc év alatt.
A mellrák után a gége-, a tüdő-, a gyomor- és a vastagbélrák okozta a legtöbb halálesetet, míg a vese- és a petefészekrákban szenvedők körében nőtt a legmeredekebben a halálozások száma. A korai stádiumú rákos megbetegedések aránya 2019-ben Észak-Amerikában, Óceániában és Nyugat-Európában, míg az 50 év alattiak körében bekövetkező rákos halálesetek aránya Óceániában, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában volt a legmagasabb.
A kutatók a tendenciák alapján azt jósolják, hogy 2030-ra további 31 százalékkal nő majd a rákos megbetegedések száma, a kapcsolódó haláleseteké pedig 21 százalékkal. Ebben szerepet játszanak genetikai tényezők is, de az adatok szerint a vörös húsban és sóban gazdag, valamint gyümölcsökben és tejben szegény étrend, illetve a dohányzás és alkoholfogyasztás számít a legfőbb kockázati tényezőnek, és ehhez hozzájárul még a fizikai inaktivitás, a túlsúly és a magas vércukorszint is.
A BBC-nek nyilatkozó kutatók szerint azonban érdemes fenntartásokkal kezelni a kutatást, mivel az nem vette figyelembe például a globális népesség közel 40 százalékos növekedését, valamint azt, hogy harminc év alatt a diagnosztikai módszerek is javulhattak a világ számos pontján, ezért több megbetegedést sikerült észlelni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: