Magyarországon, nehezebb megfékezni egy hirtelen felbukkanó járványt, mint Nyugaton

Magyarországon 2020 márciusa óta, tehát éppen négy éve gyakorlatilag folyamatosan tart a veszélyhelyzeti kormányzás, amit először a covidjárvány, majd a szomszédos Ukrajnában zajló háború miatt tartott szükségesnek az Orbán-kormány. Ezzel élve – mások szerint visszaélve – az amúgy is kétharmados többséget élvező kormányt rendeleti úton írhatja át újra meg újra a hatályos törvényeket, vagy épp alkothat újakat. Miközben a szükségállapot kifejezés éppen ezért Magyarországon meglehetősen új értelmet nyert, a Magyarországnak is otthont adó közösségben, az Európai Unióban ugyancsak születnek új felelősei például annak, hogy egy potenciális egészségügyi fenyegetésre hogyan kellene összehangoltan reagálni.

Az Európai Bizottság 2021 őszén felállított Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának (HERA) a folyamatos hazai veszélyhelyzeti készültségben gyakorlatilag semmi visszhangja nem volt. A HERA megbízott főigazgatóját, Laurent Muschelt múlt heti budapesti látogatása során a hatóság működéséről, eddigi tapasztalatairól és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Qubit: Az Európai Bizottság 2022-ben alakult kacifántos nevű hatóságát, az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA), azzal a céllal hozták létre, hogy a világméretű covidjárvány tanulságait leszűrve az Európai Uniónak hatékony, határokon átívelő válaszai legyenek egy esetleges újabb egészségügyi válsághelyzetre. Ön szerint mik voltak a covidjárvány legfontosabb tanulságai?

Laurent Muschel: A covidkrízis elején nem voltunk felkészültek, mindenki elkezdte össze-vissza lezárni a határait, és a saját feje után menve vezetett be szigorításokat. Világosan kiderült, hogy egy egészségügyi krízis hatékony megoldásához felkészültnek kell lenni, szükség van még pénzre, és előzetesen be is kell fektetni a krízismenedzsmentbe. Európának sikerült biztosítania, hogy az EU összes tagállamában mindenki ugyanakkor, ugyanannyi pénzért kapja meg a vakcinákat. Ez az összehangolt intézkedések eredménye volt, miközben akkor még a világ számos országa küzdött, hogy egyáltalán oltóanyaghoz jusson. Hamis vakcinákat árultak az interneten, Szaúd-Arábiából magángépekkel repültek a gazdagok európai országokba, hogy vakcinákhoz jussanak. A HERA olyan, mint egy biztosítás, amit egy új autóval együtt megköt az ember, vagy mint a tűzoltóság: a tűzoltók akkor is készen állnak, amikor a tűz még ki sem ütött. A HERA a következő világjárványokra áll készenlétben.

Q: Erre miért nem jelentett elegendő készültséget a már létező Egészségügyi Világszervezet?