A kóláskupaktól a szájmaszkon át az ajakbalzsamig mindent beépítenek fészkeikbe a madarak

„Mára gyakorlatilag a Föld bármely állandóan lakott területén találunk olyan madárfészkeket, amelyekben emberi eredetű hulladék van, és olyan madárfajokat, amelyek ilyen anyagokat használnak. A leggyakoribb a műanyag, de ezen kívül fémeket, ruhadarabokat, papírt is találtak, tehát minden nagyobb szemétkategóriát, ami a szelektív gyűjtőbe kerül” – mondta a Qubitnek Nagy Jenő, a HUN-REN-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A kutató az énekesmadarak csoportján belül leginkább a rigókat tanulmányozza, de érdeklik a madárvonulás összefüggései is, és ezeken túl a horgászok ökológiai tudásán át az orchideák terjedéséig a biológia számos területével foglalkozik.

Azt, hogy milyen anyagok kerülnek be a madárfészkekbe, és milyen fajok hajlamosabbak inkább felhasználni a környezetükben egyre inkább előforduló hulladékot, Nagy Jenő részvételével egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel – munkájukról a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg összesítő tanulmány tavaly nyáron. Ebben 75 különböző kutatás információit gyűjtötték össze, míg 176 faj 35 ezer fészkének adataiból 855 különböző anyagot dokumentáltak, amelyek mindegyikét felhasználták már adott egyedek, a fogselyemtől a papírtörölközőn és gumikesztyűn át a cigarettacsikkig.

Már több mint másfél évszázada építkeznek így

„Először az 1830-as évekből kerültek elő olyan feljegyzések, amelyek azt dokumentálják, hogy a fészkek építőanyagaihoz, vagyis kimondottan a természetes anyagokhoz, ágakhoz, levelekhez, fűcsomókhoz képest idegen anyagok jelentek meg az építményekben. Magyarországról nincs pontos információ, de Ausztráliában például néhány kutató a múzeumok nagy gyűjteményét vizsgálta meg, összesen több mint kétszáz faj fészkeit, és arra jutottak, hogy míg 1832-ben a madárfészkeknek még csak a 4 százalékában volt jelen idegen anyag, 2018-ban ez már 30 százalékra kúszott fel, ami jelentős mértékű növekedést jelent” - mondta Nagy Jenő.

Hozzátette, hogy egyre több ilyen anyagot lehet kimutatni, sőt ilyenkor, költési időszakban bárki találkozhat cigarettacsikket gyűjtő széncinegékkel. Egy dán kutatás például a háromujjú csüllő több mint 400 fészkének 39 százalékában már az 1990-es években kimutatta az idegen anyagokat, és ez 2005-re már 57 százalékra ment fel, tehát a változás gyorsuló tendenciát is mutat.

Nagy Jenőék tanulmányából az derült ki, hogy például az amszterdami csatornákban a szárcsák szájmaszkot és gumikesztyűt, míg Leidenben műanyagszegfűt építettek be a fészkeikbe. A lengyelországi gólyák fóliával és papírral próbálkoztak, a barna noddi fészkében pedig cigarettacsikktől eldobható evőeszközön és fésűn át egészen az ajakbalzsamig mindenféle emberi eredetű hulladékot találtak a kutatók.

Nincs madár fészek nélkül

A kutatások tehát azt mutatják, hogy a gyakorlat nagyon elterjedt, ráadásul nincs madár, amelyiket ne érintene. „Kivétel nélkül minden madárfaj, bármilyen egyszerű kis építményt, de fészket épít. Nincs olyan, amelyik ne használna valamilyen objektumot arra, hogy tojást rakjon és költsön. Ezzel kezdődik az egész. A mi mérsékelt égövünkön, amint az időjárás engedi, amikor a fák is elkezdenek virágozni, amikor a rovarok is megjelennek és van már táplálék, elkezdenek építkezni, és a költés ehhez igazodik. Idén szélsőséges ingadozást látunk az időjárásban, ami meghatározhatja a táplálék jelenlétét vagy eltűnését, de a költési időszak megkezdődött, és ezzel a fészeképítés is” – mondta Nagy Jenő.

Kutatótársaival ők arra voltak kíváncsiak, hogy a hulladékok különféle fajtái miért kerülnek bele a fészkekbe: „Mi okozhatja ezt? Mi lehet ennek a szerepe, haszna, kockázatai? Hiszen ezt a madarak a csőrükbe veszik, tápláléknak tekinthetik, odaadhatják a fiókáknak, sőt még fulladás, belegabalyodás is előfordulhat. Ebből indult ki a kutatásunk.”