Yasha Young: Illegális vagy sem, én az üzenetre koncentrálok

A street art vagy urban art, tehát az utcai vagy városi művészet messze nem csak a szét-graffitizett vonatkocsikat jelenti, és nem is azokat a látványos, háznyi méretű murális munkákat, amelyeket számos városban valósítanak meg, hogy feldobják, barátságosabbá tegyék a köztereket. Ugyanakkor a street art nem is azonos a public arttal, noha mindkettő a köztérben valósul meg. A műfaj egyes irányai akár abban is segíteni képesek, hogy egy város megoldásokat keressen a hajléktalanság problémájára, a köztérről kiszoruló emberek helyzetére, vagy újratervezze köztereit.

A pécsi Street Up című esemény sem pusztán annyit céloz, hogy a street art és urban art széles műfaji határai közé eső műveket mutasson be – bár az egészen szeptember 22-ig tartó kiállítás és programsorozat középponti eleme a Zsolnay Negyedben található m21 galéria nagy street art-tárlata. A műfajnak azokat az irányait helyezi előtérbe, amelyek a művészetet a környezetünk alakítójaként, a társadalmi változás eszközeként értelmezik. Ezen kívül platform is kíván lenni, amely a városról, a városi terekről szóló párbeszéd terepe. Az m21-ben a közönség a véleményét kifejtve beleszólhat a város kulturális arcának formálásába is. Ha viszont valakit az urban art inkább mint lifestyle érdekel, az kap egy gördeszka-kiállítást is a belvárosi Pécsi Galériában Art of Skate címmel, amely a deszkázás történetét, kulturális beágyazottságát és a művészettel való kapcsolatát mutatja be, érintve a magyarországi deszkás történelmet is.

Az m21-ben számos művész munkái láthatók. Millo Olaszországból, Christian Boehmer és Adultremix Németországból vagy Nuno Viegas Portugáliából egy amerikai kurátor, Yasha Young válogatásában kerültek Pécsre. Rajtuk kívül a francia Erell, a francia-osztrák művészpár Jana és JS, a lengyel NDZW, a román Lost Optics, a venezuelai Zeus Salas szerepel még, Fekete Vali kurátori munkája nyomán. Akárcsak a magyar street art színtér képviselői közül Fork Imre, Void, Fat Heat, Gospe, MNU, Meyo, Napush, FSing, valamint a pécsi közegből Bubreg Bazsi és a Renesound. A street art és a kortárs képzőművészet lehetséges találkozási pontjait pedig a Société Réaliste (Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy) és Mostoha Marcell munkája jelöli ki.

Yasha Young a berlini Urban Nation Musem for Urban Contemporary Art alapítója, aki az esemény koncepciójának kialakításában vállalt szerepet. Az Urban Nation egy efemer, vagyis múlékony műfaj múzeuma, ugyanakkor a nagy intézményekből sokszor kiszoruló alkotók otthona is, műtermekkel, residency programokkal, de az edukáció és társadalmi párbeszéd, a korszerű európai városról, várostervezésről szóló gondolkodás laboratóriumává is válna. Younggal a megnyitó előtt beszélgettünk.

Qubit: Mi a street art definíciója az ön értelmezésében? Minden olyan alkotói gyakorlat beleértendő, ami a köztéren történik? Vagy csak az, amit a falakon látunk? Esetleg egyik sem?

Yasha Young: Azt a fajta a városi művészetet nevezem street art-nak, ami a városi nyilvános terekben valósul meg, és fontos benne az interakció, az inkluzivitás és adott esetben a városi terek átalakításról, átformálásáról is szól, mindig valamiféle társadalmi cél érdekében. És nem csak a köztérről van itt szó. Ezek a művészek, akiket sok éve ismerek és akikkel együtt is dolgozom, műteremben is hoznak létre dolgokat. Inkább arról van szó, hogy bevették a saját gyakorlatukba a közteret, a falakat, az interaktivitást, a nézővel való interakciót. Ez pedig igencsak demokratikus forma, és közben folyton megkérdőjelezi a status quót. Én pedig nagyon szeretem ezt, és sokat dolgozom ezzel a megközelítéssel.

Ha már a status quo megkérdőjelezéséről beszélünk, a street art, urban art apropóján mindig felmerül a legalitás és az illegalitás kérdése. Mit gondol, a városi művészet hogyan őrizheti meg kritikai potenciálját, ha nem teljesen spontán, ha legálisnak kell maradnia?